Ismert és régi alapanyag a Kárpát-medencében. Sőt, ha még
előbbre megyünk az időben, akkor azt találjuk, hogy a honfoglaló magyarság,
illetve már elődeik is használták, sok türk népnél pedig meghatározó volt.
Állítólag maga az árpa szó is török (türk) eredetű, Dr. Detre Csaba: Hun szavak,
szövegek című munkájában változatlan alakban talált rá. Rögtön tegyük hozzá,
hogy ennek a szótárnak a létjogosultságát, megjelenése óta sokan vitatják.
Európában előszeretettel adták hússal, mindenféle zöldséggel a gladiátorok asztalára, sőt a vikingeknél és a frankoknál is nagy szerephez jutott. Tehát nem volt számunkra újdonság, azonban az évszázadok alatt betelepített nagyszámú német nyelvű közösségnek köszönhetően egy új nevet is kapott. Az árpa németül Graupen, Gerste, majd ebből némi csavarással gerstl, végül egyszerűen gersli lett.
Európában előszeretettel adták hússal, mindenféle zöldséggel a gladiátorok asztalára, sőt a vikingeknél és a frankoknál is nagy szerephez jutott. Tehát nem volt számunkra újdonság, azonban az évszázadok alatt betelepített nagyszámú német nyelvű közösségnek köszönhetően egy új nevet is kapott. Az árpa németül Graupen, Gerste, majd ebből némi csavarással gerstl, végül egyszerűen gersli lett.
A tavaszi árpa
felhasználása alapvetően kettős irányultságú. Szemtermése hasonlóan kedvező
dietetikai hatású, mint az őszi árpáé, így igen előnyösen lehet az együregű
gyomrú állatfajok takarmányozásában felhasználni. Igen nagy tömegű tavaszi
árpát használ fel a söripar malátakészítésre. A sörárpának speciális minőségi
követelményei vannak, a fejlődő országokban pedig az árpát, illetve a belőle
készített termékeket a humán táplálkozásban is széleskörűen felhasználják. A
fejlett országokban a pelyva nélküli, csupasz árpát hasznosítják (árpagyöngy,
müzlik stb.).
Számos nemzet konyhájában előfordul. Kedvelt az
oroszoknál, a lengyeleknél, ahol gombával, hússal együtt, nyákszerű, nagyon
finom őszi-téli levest, krupnikot készítenek belőle. A németeknél gyakran keverik
hurkák, kolbászok töltelékébe, Tibetben tsampa néven ismert egy őrölt, lisztes
formája. Ez esetben a száraz árpalisztet
leöntik forró vízzel, teával, jaktejjel, esetleg vajat kevernek hozzá, s
nemzeti eledelüket így fogyasztják.
Mi ezúttal kétféle ételt készítettünk belőle, bár alapanyagaik, illetve maga az elkészítés módja is hasonló. Bízom benne, hogy érdekesnek találjátok majd, arra pedig mindenkit csak biztatni tudok, hogy foglalkozzon, dolgozzon ezzel az igen értékes és egészséges alapanyaggal.