Májusi Magyar Konyha

Tegnap hozta meg a posta az aktuális Magyar Konyhát! Minden ízében, minden oldalán ott a tavasz, lássuk azonban kissé részletesebben is.

Az aktualitásokat követve rögtön egy Széll Tamás interjúval kezd a lap. Bár szerintem már igen sokan tudják ki ő, de aki esetleg lemaradt róla, Tamás egy budapesti Michelin-csillagos étterem szakácsa, aki Magyarország történetében először bekerült a Bocuse d’Or jövő évi döntőjébe. Az óriási fegyvertényről, kulisszatitkokról, életútról, házias ételekről egyaránt van szó a beszélgetésben.

Aztán rögtön itt van gyermekkorunk egy „réme” a finomfőzelék. A környezetemben legalábbis szinte minden gyereket ki lehetett volna vele kergetni a világból, mikor feltűnt a menzán. Persze ma már értjük, hogy ez a minden földi jóval készülő finomság (szó szerin) miért és miből züllött le, mint ahogy azt is, hogyan lehet egy kicsit újragondolva, másképp elkészítve ismét az asztalunkra tenni. Persze, ha már nyakig a tavaszban járunk, csak úgy dúskálunk a friss zöldségekben, a zöldborsóban, a sárga- és fehérrépában, karalábéban, retekben, újburgonyában, hüvelyes cukorborsóban.

Különösen érdekes lett a lap tízes listája hazai, kisüzemi tejtermelőkről és forgalmazókról, akiktől bátran vásárolhatunk mindenféle tejterméket, ám, ha valaki „csak” tejet venne, mert mondjuk, kipróbálná a házi aludttej vagy a túró elkészítését – talán éppen egy jó túrós csuszához –, akkor, nosza, most már nem tarthatja vissza semmi.

A Gasztroarcok rovatban ezúttal Martín Berasategui baszk séf, a spanyol gasztronómia kultikus figurája, mesél alapanyagokról, a folyamatos kísérletezésről, arról, hogyan lett étterme Kínában és Mexikóban, sőt akár egy magyarországi lehetőségtől sem riadna vissza.

Kicsit már visszafogottabb a Séfek és receptek sorozatban bemutatkozó Varjú Viktor, aki egyébként a levesek mestere is. Miközben bemutat hat ételt, az is kiderül a beszélgetésből, hogy szerinte a „magyar bendő” és az ínyenc éttermek között lehet valahol megtalálni a gasztronómiai arany utat.

Ezúttal gazdagra sikerült az „édes oldal” is! Érdemes volt újra elővenni a Rigó Jancsi témáját, mert nem árt vele tisztában lenni, hogy aztán Auguszt Olga, a jól ismert cukrászmester be is mutathassa nekünk klasszikus elkészítését. Bemutatkozik Baracskay Angéla a hazai „édesség tsinálók” egyik új reménysége. Cukrász ő, vagy inkább éttermi tányérdesszertes? A cikk végére szerintem kiderül…

Ja, majdnem kimaradt: a zsíros deszkás cikk kifejezetten jóízű, szellemes, Ti még véletlenül se hagyjátok ki!!!

www.magyarkonyhaonline.hu