Rhône-völgyi ízeken…

A Rhône a világ egyik leghíresebb „borfolyója”. A svájci Alpokban ered, majd nyugat felé veszi az irányt és belefut a Genfi-tóba. Francia részen keresztülfolyik Savoie ültetvényein, Lyon-tól pedig délre veszi az irányt, hogy mintegy 400 km után a Földközi-tengerbe folyjon. Útközben fekszik a legjobb Rhône-i borokat termő régió, mely több mint nyolcvanezer hektárjával a második legnagyobb egybefüggő, minőségi bortermeléshez köthető terület a világon.

Mint Franciaország többi részén, úgy a Rhône-völgyében is létezik megkülönböztető, hierarchikus sorrend a borok között is. A kategória alján vannak az általános Côtes du Rhône megjelölésű borok, melyek majdnem teljesen délről származnak, bár elvileg bárhol termelhetnék őket a régión belül. Erről a Dél-francia területről akadt a kezembe múltkor egy nagyszerű 2010-es bor. A nedű az 1859-ben alapított Ogier-házból származik. A Châteauneuf-du-Pape-ban székelő vállalkozás saját termesztésű és felvásárlású szőlőkkel, valamint borokkal foglalkozik, tehát termelő és egyben négociant is, ami borfelvásárló kereskedőt jelent.

A Heritage fantázianév alatt egy Côtes du Rhône vörös áll. A grenache -syrah- mourvedre házasítás fajtái egytől egyik őshonosak az említett régióban. A syrah intenzív színagyagot (mély rubinvörös), bőrös, földes jegyeket, közepes, de érett tanninokat és fűszerességet (sok feketebors) biztosít. A grenache-ra a gyümölcsösség (feketeribiszke, érintésnyi szeder), a viszonylag magas alkohol, míg a mourvedre-re, elsősorban a karakteres savtartalom és testesség a jellemző. Ha házasítjuk ezeket a fajtákat, az együttes hatás sokkal kedvezőbb, mint ha külön-külön fogyasztanánk őket. Teljes mértékben helytálló ez itt is!

A bor 7 Euro alatti kategória. Nagyon szépen illeszthető vadakhoz, marhahúsokhoz, különösen akkor, ha úgy készítjük, hogy az minden pillanatában vörösbort kíván. A saját archívumunkból én legszívesebben ezt az ételt párosítanám hozzá.

Egészségetekre! 

Régi idők vendéglői III. - A Virágvölgyi Vendéglő

Sopron egyik népszerű nyaralóövezete, erdőkkel, mezőkkel, szőlőkkel tarkított része a Virágvölgy (Blumenthal), még régebbi, úgynevezett dűlőnevén: Saurössel (disznóormány).  A városból ma már könnyűszerrel, akár fertály óra alatt elérhető, mégis olyan érzés ott lenni, amiért más vidékek lakói, akár több száz kilométer is megtennének. 

Sawrussel (Saurüssel) dűlőnévvel már 1510 körül találkozhatunk, Balázs nyerges neje többek közt az ott lévő szőlőskertjéről végrendelkezik. Ebből is kitűnik, hogy itt évszázadokkal ezelőtt szinte csak szőlővel beültetett terület volt. 

Talán ez egyetlen fotó, mely fennmaradt a vendéglőről...

A 19. század végén, a filoxéravész után kezdődött el a szőlők részleges kivágása, s egyre nagyobb teret nyertek a gyümölcsösök. Egy 1875-ös telekkönyvben "obsgarten" (gyümölcsöskert) került bejegyzésre, harminc évvel később pedig egy felmérés szerint még szőlő is elfordul, de csekély számban. A terület többsége már gyümölcsös, s rajtuk kerti ház, no meg gazdasági épület.

A 2o. század elején épült a legtöbb szoba-konyhás kerti ház, nyitott faverandával és pincével, legtöbbjük Holzmüller Károly kőművesmester kivitelezésében. A tulajdonosok foglalkozásai a legkülönfélébbek voltak. Orvos, kereskedő, festőművész, vasúti főellenőr, nyugalmazott városi főpénztáros, cipész, kocsmáros, vasúti pályamester, üvegesmester, fuvaros, tanár, ácsmester, földműves -egyaránt részesülhetett a hely adta hangulatból.

A virágvölgyi kerttulajdonosok és sétálók szórakoztatására nemsoká vendéglő nyílt. Az első engedélyt már 1886-ban Litzenberger Keresztély kérte meg, akkor még kocsmaként. 1906-tól már a Proszky család bírja. A vendéglői látogatások mellett gyakran és sokan jártak ki a kertekbe is egy kis beszélgetésre, szórakozásra. 1894. június 10-én a Harmónia Asztaltársaság is kiruccant a Schimetitsch (később házasság révén Karner) -féle kertbe. E kellemes délutánról az általuk készített újságban emlékeztek meg. Állandó helyükről, a Szélmalom u. 7. számú Buschenschankból indultak. Az úton kifelé vicceket meséltek, a kertben köszöntőket, jeleneteket adtak elő. Majd tekézés, lövészet és tánc következett. 10 óra körül indultak vissza.

Az eleinte csak szezonálisként üzemelő Proszky vendéglőben rendre vidám összejöveteleket, táncos esteket rendeztek. 1910. augusztus 6-án a soproni ifjúság ötven tagja zártkörű táncmulatságot tartott cigányzenével özvegy Proszky Károlyné vendéglőjében, aki gondoskodott, „hogy a gasztronómiai igényeknek megfelelő ételek és italok rendes kiszolgálása kielégíttessék”.  A lampionokkal feldíszített kertben a csendet a mulatók hangos lármája zavarta meg: a fiatalság szilaj jókedvvel ropta a táncot hajnalig.  Az est nem öncélú volt, a 24 korona bevételt a Városszépítő Egyesület javára ajánlották fel. A mulatság célja az volt, hogy a soproni közönséget e vidékre invitálja. A Városszépítő Egyesület virágvölgyi bizottsága 1928. július végén családias Anna-napi összejövetelt rendezett a a Concordia tagjainak közreműködésével reggelig, tűzijátékkal és díjtekézéssel egybekötve..

A Proszky-féle vendéglő az 1930-as években történt átalakítása után már télen-nyáron fogadta a látogatókat. A Soproni Temetkezési Egylet 1937. július 4-én 80 éves jubileumát tartotta itt. A pincér már asztalt sem tudott adni az odalátogató sok vendég egy részének. Este 8 óra után átadták helyüket az Ébredő Magyarok Egyesületének, akik vasárnaponként rendre itt gyűltek össze, s a bizottság, valamint a tagok ott beszélték meg a terveket, ötleteket. A fenti időpontban ugyanakkor műsoros táncestélyt rendeztek. Többek között megjelent dr. Pinezits István, Weidinger István, Sterbenz Károly és fia, s jóízűen fogyasztották el a bográcsgulyást.  A vacsorát követően a tekepálya adott lehetőséget a sportolásra.

A család egészen az 1940-es évek végéig sikerrel vitte a helyet, majd az ébredező „új rendszerben” szép lassan megszűnt. Ajtaját bezárták, s ma már szinte semmi nem utal az egykori boldog békeidőkre.

Források: 
Varga Imréné: „Annyi szépséget a városkörnyék egyetlen része sem rejt magában, mint a Virágvölgy...” Adatok e terület történetéhez. Soproni Szemle, 1999. LIII. évf. 1.szám.

Fotó: G.J & B.B.- Vendéglátás és szórakozás Sopron Vármegyében.

Déli serpenyős

Biztos voltatok már úgy, hogy megvettetek egy edényt, és azonnal készíteni szerettetek volna benne valamit. Hát mi is így jártunk a múltkor, mikor egy háztartás boltban ráakadtunk egy drótfüles serpenyőre, ráadásul pont olyan kivitelben, ahogy mindkettőnk nagyszülőjénél láttuk azt gyerekkorunkban. Fogtam hát magam, s mivel sietős hétköznap dél volt, szokás szerint a frigót hívtam segítségül.

Ketten voltunk, ezért egy kisebb fej brokkolit rózsáira szedtem, és forró vízben egész kicsit blansíroztam. Közben a serpenyőben vaj és olívaolaj keverékét hevítettem, erre dobtam rá a két fej félfőre vágott lilahagymát, a fél szál felkarikázott húsos kolbászt. 

Rövid ideig tartó pirulás után hozzáadtam a brokkolit, meg a fél kiló megmosott és szeletekre vágott csiperkegombát. Sóval, borssal ízesítettem, és a legvégén a két marék zöldborsót is beletettem. 

Ennyi, nem kell hozzá más csak egy kis jó minőségű kenyér, és máris lehet falatozni.

Tálalás és ételkörnyezet: Stefán Mónika

Mustáros karaj

Semmi különös, mondhatni egyszerű, ejtőzős vasárnapnak indult. Megint nem akartunk hosszan időzni a konyhában, ezért valami olyasmit kerestünk, ami viszonylag egyszerűen, gyorsan, kevés hozzávalóval elkészül. A végeredmény pedig szuper lett... Ja, jobb és találóbb nevet eddig még nem találtunk ennek az ételnek, de lehet, hogy nem is kell. Csak lazán :-)

Kell hozzá:

10 szelet sertéskaraj

2 fej vöröshagyma

2 fej lilahagyma

1 piros kaliforniai paprika

8 gerezd fokhagyma

olívaolaj, vaj

só, bors, köménymag

2 ek. mustár

3 merőkanál húsalaplé

Készítés:

A karajt ujjnyi vastagságúra szeleteljük, megmossuk, leitatjuk, széleit kissé bevagdossuk. Serpenyőben vajat és olívaolajat hevítünk, és a szeleteket mindkét oldalukon hirtelen megpirítjuk, félretesszük. A hagymákat félfőre vágjuk, a paprikát felcsíkozzuk, a fokhagymát pedig felkarikázzuk, olívaolajban megdinszteljük. Egy lábosba tesszük át, és megágyazunk a hússzeleteknek, erre tesszük a karajokat, sózzuk, borsozzuk, köménymaggal megszórjuk és a húsalaplével felöntjük, amíg el nem lepi. Fedő alatt lassan pároljuk, hozzávetőleg egy, másfél óráig. Amikor elkészült, a hússzeleteket kivesszük, a szaftba belekeverjük a mustárt, és a húst visszahelyezve még egyet rottyantunk rajta. Burgonyapürével tálaltuk. 

Bor: 

Kifejezetten testesebb, fűszeresebb rozéhoz nagyon jól passzol, de még tutibb választás egy klasszikus siller. Lehet, hogy nem olyan könnyű ráakadni, mint egy rozéra, de megéri a fáradozást...

Goldenblog közönségszavazás végeredmény!

Nagyon vártuk már az idei Goldenblog közönségszavazásának végeredményét. Akárcsak tavaly, idén is először a közönség és a zsűri tízes listája látott napvilágot. A gasztro kategória igencsak tanulságos volt idén…

Tavaly 164 induló volt, ebből mi a 154. helyen végeztünk, ami reális képet adott az akkori helyzetről. Idén valamiért jóval kevesebben, egészen pontosan 112-en indultak. Örömmel jelentjük, hogy a Culinaricum a Ti segítségetekkel az 58. helyen "ért célba", és szerintünk a tavalyihoz képest ez hatalmas előrelépés. Igyekszünk meghálálni a bizalmat, sok remek téma van még a tarsolyunkban, és további terveink vannak, így továbbra is érdemes lesz követni minket!

Mindenkinek nagyon köszönjük a sok szavazatot!!! :-DD 

Őszi ízek a Magyar Konyhában

Igazi őszi ízekben pompázik a Magyar Konyha októberi száma! Ahogy sok művésznek is az ősz ad különös ihletet, töltést, így van ez a gasztronómiában is. Szakácsok, termelők, gomba és bogyó-gyűjtők, szőlészek-borászok slágeridőszaka ez, de az ínyencek, a gyakori étteremlátogatók is türelmetlenül várják az év egyik leggazdagabb, legizgalmasabb évszakát.

Fókuszban az ősz két slágere a gomba és a szilva. Milyen gomba okozta VII. Kelemen pápa és III. Károly magyar király halálát? Hány mérgező és hány ehető gombafajta van? Hol lehet gombára vadászni? Salamon Csaba megoszt mindent, amit eddig tudni akartál a gombákról, plusz érdekes-izgalmas róka- és császárgombás, valamint vargányás recepteket találsz. Ide kapcsolódik Saly Noémi spájz rovata is: megtudhatjátok, hogyan lehet eltenni a rizikegombát télire.

Kevesen foglalkoznak, írnak manaság a pincérekről. Mostanság divat sztárolni a legnagyobb séfeket, pedig még a leghíresebb szakácsok is gyakran hangoztatják: a vendéglátás csapatmunka, ebben pedig oroszlánrésze van a pincéreknek is. Cuki, a fröccsmester 33 éve van a szakmában. Az ő életútján keresztül sok mindent megérthetünk ebből a szakmából.

Aztán itt a szilva az egyik legegészségesebb őszi gyümölcsünk. A magyar szilvalekvárnak pedig nincs párja! Panyolán sajátos matematikán nőnek fel a gyerekek: egy mázsa lekvárhoz négy mázsa szilva kell, egy mázsa szilvából nyolcvan liter cibere lesz. A Magyar Konyha szerkesztői pedig meghívást kaptak Panyolára, szilvalekvár főzésre, aki pedig némi nemzetközi ízre vágyik, hát kóstolja meg a bajor szilváslepényt.

A Séfek és receptek sorozatban ezúttal Wolf András és Fekete Antonió került sorra. A séfek, akik bebizonyítják, hogy két dudás is megfér egy csárdában, azaz két jó séf egy konyhán. Receptjeik között szerepel a Fogas Kárpáti módra, canelloniba tekerve, Házinyúl vadasan és Háztáji kacsa káposztás tésztával.

A mangalicahús valódi értékét a korunkban különösen felértékelődött ízletesség, a porhanyósság, a finom márványozottság, a magas és egyenletes eloszlású zsírtartalom, és a jó takarmányból a zsírba oldódó zamatanyagok adják. A mangalica továbbra is a legsikeresebb hungarikum. Az őszi számban öt neves séf öt mangalicás receptjét találhatod meg.

A konyha ördögei sorozatban Nobu és Schreiner Gábor mutatkozik be. Hitvallásukon túl beszélnek az ötödik ízként számon tartott umamiról is. Ez a sem édes, sem sós, sem keserű, sem savanyú íz megtalálható például a paradicsomban, a sajtokban, a halfélékben, a spenótban és a japán konyhában használt konbu barnamoszatban is.  

A villányi pincesor nemcsak a borról szól! Legendákról, stifolderről, borlekvárról, jófajta sokác harapnivalókról is. Bár a borok minősége és sokszínűsége még mindig megelőzi a gasztronómiai kínálatot, ma már kimondható: Villányban is vannak ínyenc éttermek, az pedig csak hab a tortán, hogy mindegyikben fel lehet fedezni önálló stílust, egyedi elemeket.

Jó olvasgatást!

www.magyarkonyhaonline.hu/elofizetes-tajekoztato

Vörös Ökör fogadó

Sopronban, mint évszázados határvárosban, s vármegyeszékhelyen, már igen korán igény mutatkozott fogadók létesítésére. Az átutazók, a városba ilyen-olyan céllal érkező látogatók, katonatisztek, polgárok, vásározók, igényelték a jó kosztot és kvártélyt. Ennek kielégítésére nyílt meg a Vörös Ökör, mai helyén a Várkerület 73. számú ház áll.

Sopron 1880 körül. A jobb oldali emeletes ház mellett még az Aranyszarvas áll,
mellette a Magyar Király, melynek elődje volt a Vörös Ökör.

A fogadó első ismert említése 1595-ben történik községi ülésen (Sopron monogr. I. 58. lap). A szövegben világosan kifejezésre jut, hogy a városi kifőző mellett csak ez az egyetlen fogadó működik. A fogadót Czirák András üzemeltette, róla sok egyéb mellett az is tudható, hogy sírköve fennmaradt az utókornak, s ma a Liszt Ferenc Múzeum kertjében található. Az 1682-ben elhalálozott fogadós hamvai felett hordó és körző látható kifaragva annak a jeléül: a vendéglősnek maradt annyi ideje, hogy pintérséggel is foglalkozott. Valószínűleg az ő ideje alatt, 1676-ban, a hatalmas városi tűzvészben égett le először a Vörös Ökör. Egy másik nagy eseményét azonban már nem érhette meg a fogadós: 1688. október 10-én török követség érkezett a városba, mely innen igyekezett tovább Bécs felé. A Budát ekkor már elvesztett kontyos utazók a Vörös Ökörben szállottak meg, s három napot töltöttek városunkban (Csányi krónika. 140. lap). 1705-ben újabb háborús veszély érte Sopront: Vak Bottyán vette körül, s lövette gőzerővel, elsősorban a mai Kuruc-domb és környékéről, ennek következtében a Vörös Ökör immáron másodszor lett a tűz martaléka. 1778-ban úgy emlegeti a tanácsjegyzőkönyv, hogy Lendvay nevű tulajdonosa újjáépítette (63. lap). A századforduló körül, 1793. augusztus 3-án nem kisebb ember veszi meg a fogadót, mint a Legnagyobb Magyar apja, Széchényi Ferenc gróf, aki természetesen nem maga méri a bort, hanem egy Kolb nevű kocsmárosnak adta bérbe. 1801-ben viszont megint említésre kerül a hely, mert egy újabb bérlő veszi át annak üzemeltetését.

Ekkoriban a földszinten hét, az emeleten további tizenkét szoba volt (Pressburger Zeitung. 1795. 1011. lap). Úgy volt valahogy a soproni vendéglők sora, hogy akár a stafétafutásnál, egyik a másiknak adta át az idők folyamán a vezérszerepet. 1833-ban a Vörös ökör az élre került. Ugyanis ebben az évben Hofer Péter vette meg. Régi soproni család sarja volt, nagykereskedő és a maga korában a haladó polgárok vezetője, Széchenyi István egyik kitartó híve. Fő mozgatója a takarékpénztár megalapításának, amellett a Zeneegyesület támasza, egyúttal mint hegedűs is gyakori szereplője a hangversenyeknek. Az addigra már erősen leromlott állapotú fogadó az ő tulajdonában pompásan megújult. Erről azonban majd egy következő cikkben szólunk bővebben. 

Forrás:

Csatkai Endre: A soproni vendégfogadók a 16/19. században. (Soproni Szemle 1966/3.)

Kép: Soproni7.hu.

Krémsajtos süti feketeerdő dzsemmel

Ez a gyors, sütés nélküli torta vagy süti – szabadon választható – már vagy négy hónapja készült egy édességre ácsingózó hétvégén. Az inspirációt Kaldeneker Gyuri feketeerdő dzsemje adta, a másik pedig, hogy volt otthon mézes-kakaós keksz, ami előzőleg kissé keményre készült, viszont semmiképpen nem akartuk kidobni. Nagyjából ennyi a sztori…

Hozzávalók (6-8 személyre): 

20 dkg mézes-kakaós omlós keksz, kb. 20 dkg vaj,
1 tábla jó minőségű keserű csokoládé,

25 dkg krémsajt, 1 tasak zselatin, 1 tasak vaníliás cukor,

8 ek. feketeerdő dzsem (Kaldeneker lekvárosház),

1 kk. rumaroma

Összeállítás:

Törjük össze vagy daráljuk le a kekszet. Vízgőz felett olvasszuk fel a csokit és a vajat, majd keverjük hozzá a ledarált kekszhez, melyhez időközben a vaníliás cukrot is hozzáadtuk. Teszünk hozzá kevés rumaromát, majd összeállítjuk a tésztaalapot, ha kész belenyomkodjuk egy tálba. A feketeerdő dzsemet rákenjük a sütialapra, majd a kevés vízben felolvasztott zselatint a krémsajttal kikeverjük, és az egészet beborítjuk krémsajttal. Folpack-al letakarva egy éjszakát dermedjen a hűtőben.

A dzsemről:

"A népszerű feketeerdő tortáról mintázott lekvár. Cseresznyéből, csokoládéval, szederrel és kevéske mézes cseresznyepálinkával készítettem. Csökkentett cukortartalommal készült, így a gyümölcs friss íze, ásványi anyag valamint vitamintartalmának nagy része benne maradt az üvegekben."

Bor:

Az ital szempontjából kifejezetten szeretem ezeket az édességeket, mert igazi kihívás hozzájuk valami egyedit párosítani. Itt feltétlen el kell szakadni a nálunk még sokakban uralkodó édesség=Tokaji Aszú közhelytől. Egész egyszerűen, ami kizárja az a dzsem, ugyanis a cseresznye és a szeder édeskés-fanyarkás ízéhez nem fog illeni az aszú édessége. Én mindenképpen édes ízvilágú vörösbort választanék hozzá, lehet találni ilyet a hazai kínálatban is, de ha még biztosabbra akartok menni, válasszatok hozzá egy Ruby vagy egy Tawny portóit. Remek lesz a hatás!

Akarom, mert Makaron!

A makaron, akár tetszik, akár nem, divat! Ez a kis falatnyi boldogság, mely egyszerre szenvedély, kihívás, kreativitás. Állítólag aki egyszer megkóstolja vagy készíti, az menthetetlenül beleszeret. Nálunk ez még kimaradt, így érthető kíváncsisággal vettem kézbe a könyvet…

A T.Bálint kiadó megint egy remek könyvet jelentetett meg a gasztronómia szerelmeseinek. A gyönyörű fotók és kreatívabbnál kreatívabb receptek sokaságát rejtő Akarom, mert makaron! című könyvecske szerzője, a skót származású Jill Colonna, aki közel húsz esztendeje Párizsban találta meg élete párját, s ma már ott élnek gyermekeikkel közösen. Ez azt jelenti, hogy nem a levegőbe beszél, amikor meggyőződéssel állítja: Te is készíthetsz igazi, párizsi makaront, akár egy született francia – hiszen neki már nagyon is sikerült!

A makaron nem más, mint az alapanyagok tisztelete és precizitás, no meg sok kreativitás. Léteznek viszonylag egyszerű, klasszikus receptek (vaníliás, mandulás, citromos), nekem mégis sokkal jobban tetszettek a sós változatok, hovatovább az írónő kreációi (bangkok, másnapos, fűszermester).  

Jill ajánlása így szól: „Ha egyszer elkészíted, a rabjává válsz. A makaron elképesztően finom és egyedülállóan stílusos csemege. A családod és a barátaid is varázslat alá kerülnek általa: nyújtsd át nekik akár elragadó ajándékként vagy esküvői figyelmességként, lepd meg őket étvágygerjesztő és látványos makaron aperitiffel (legyen sós), amikor vendégül látod őket vacsorára, vagy rukkolj elő vele édes levezetőként az étkezés végén, mintegy megkoronázva azt. Csakhogy nem szükséges egy vagyont kiadnod makaronra, mert igenis el tudod készíteni Te magad!”

Jill lépésről lépésre, érthetően és kiválóan kalauzol végig valamennyi fázison, de egyben fanyar humorral is osztja meg tapasztalatait olvasóival. Teszi mindezt azért, hogy bárki képessé váljon ezeknek az aprócska, ízekben és színekben tobzódó kis csodáknak az előállítására – akárcsak egy született francia. 

Az elkészítésen túl pedig praktikus tanácsok a csomagolás, tárolás, fogyasztás, fagyasztás mikéntjéről. Ez ugyanis bármily meglepő, elengedhetetlen a makaron esetében. Számomra a legnagyobb meglepetést az hozta, hogy ezeket a kis csodákat nem szabad azonnal fogyasztani, hanem illő türelemmel minden esetben ki kell várni azt a 24 órát. Jó, nem?!

Ha kedvet kaptatok a makaron elkészítéséhez, illetve a könyvhöz, itt rendelhetitek meg.

www.tbkiado.hu/Akarom-mert-makaron-Jill-Colonna

Medvehagymás túrókrém

Reggelire valót szeretnék ajánlani! Most, hogy elfogytak a friss medvehagyma levelek, lehet lassan elővenni a finomságokat, amiket szezon alatt eltettünk. Nálunk sok este telt azzal, hogy a leveleket jó apróra összevágtuk, felaprítottuk, és befőttes üvegben olívaolajjal eltettük, mint a pesto-t.

Egy jól sikerült kis szabadnapon szedtünk több zacskóra valót, ebből este feldolgoztunk 2,8 kg-t, ha hinni lehet az üvegek űrtartalmának. Most azonban jöjjön a lényeg. Egy álmosabbnak induló hétvégi reggelen azon kaptuk magunkat, hogy valami friss, tápláló dolgot ennénk reggelire. Volt otthon túró, kefir, és várt ránk az üvegekbe zárt tavasz, vagyis az aprított, olívaolajban eltett medvehagyma. Az alapanyagokat egymás után a keverőtálba tettem, majd megsóztam, tekertem rá friss borsot (rózsa-fehér-zöld-fekete keveréke) és jó alaposan összedolgoztam. Ha sovány a túró, és úgy ítélitek meg, hogy elviselne még egy kevés olívaolajat, nyugodtan tehettek hozzá. Lehet csak magában fogyasztani, nálunk, mint ahogy a fotó mutatja, került hozzá csípős zöldpaprika és paradicsom.  

Tipp:

Bár már unalmasnak, vagy magától értetődőnek tűnik, mégis fontos, hogy nem mindegy milyen kenyérre, pékárura kenjük túrókrémünket. Mi egy jó kis rozs- és búzaliszt keverékéből készültet választottunk, azonban, ha ráakadtok vagy készítetek magatok diós kenyeret, nos, azzal az igazi.