Tejfölös-gombás fusilli

Nagyon hamar összehozható ebéd vagy vacsora is lehet a következő recept. Különlegességét a helyi piacon megvásárolt termelői csiperke adta. Aki viszonylag gyakran eszik csiperkét, és mondjuk eddig hagyományos üzletben vásárolta, annak érdemes egyszer kipróbálni a piacit is. Zongorázni lehet a különbséget…

Kell hozzá:

40 dkg apró csiperkegomba,

5-6 ek. hús vagy zöldség alaplé, 
1 tk. szárított bazsalikom, 

2 ek. olívaolaj,

1 kisebb kápia paprika, 
2 gerezd fokhagyma,

frissen őrölt bors, 
1 k.k őrölt kömény,

1 tk. fűszerpaprika, 
1 ek. vaj, 4 ek. tejföl.

Gombát megtisztítjuk (áztatni nem szabad!), négyfelé vágjuk, majd a felhevített vaj és olívaolaj keverékén megpirítjuk. Fűszerezzük sóval, borssal, köménnyel, bazsalikommal, fűszerpaprikával, a fokhagymákat pedig belereszeljük. A kápiát megtisztítjuk, csumáját kivágjuk, és apró kockákra vágjuk. Ráöntjük az alaplevet, és maximum 2 percig még pároljuk. Közben hozzáadjuk a kikevert tejfölt, és egyet hagyjuk rottyanni. A gombaragut az al dentére főtt fusilli tetejére halmozzuk. 

Bor:

Lehet hozzá, mondjuk egy jó rozét is párosítani, de egy testes, esetleg hagyományos tölgyfahordóban érlelt fehérbort is elbír. Utóbbi lehet egy karakteres olaszrizling, mondjuk a Balaton-felvidékről, egy délies hárslevelű, vagy éppen egy karakteres furmint, mondjuk Tokaj-hegyaljáról!

Ötlet, tálalás és ételkörnyezet: Stefán Mónika

2012-ben írtuk: Hamvazószerdai heringfilé, marinált hagymával
2011-ben írtuk: Az új Magyar Konyha

Rozs-búza és tönkölylisztes kenyér dióval

Nem ez az eső eset, hogy kenyeret sütünk. Egy időben féltünk hozzákezdeni, hiszen semmiféle „berendezésünk” nem volt. Akkor úgy gondoltuk, ezek nélkül pedig nem tudunk nekiállni. Ma már látszik, akkor tévedtünk. Úgyhogy van egy szép kis kétrészes cserépedényünk, ebben pedig elkezdtünk kísérletezni.  Ez lett az egyik legsikerültebb verzió!

Hozzávalók:

20 dkg BL-55-ös liszt,

15 dkg rozsliszt,

15 dkg tönkölyliszt,

1 marék dió,

4 dkg élesztő,

2 dl langyos víz,   

2 csapott tk. só,

Először a kovászt készítettük el. Mi most nem használtunk úgynevezett öregtésztát, hanem készítettünk egy külön adag kenyértésztát, amit vagy fél napig hagytunk kelni a konyhapulton. A cseréptál tetejét vízbe áztattuk. Amíg az élesztő dolgozik, a liszteket átszitáljuk, egy tálba tesszük, a marék diót durva darabokra aprítjuk. A liszteket kézzel kicsit elkeverjük, közepébe mélyedést formázunk, a kovászt pedig ebbe öntjük. Szokásos módon, vagy húsz percig gyúrtuk, a legvégén pedig hozzáadtuk a diót is. Mikor végeztünk, mivel kelesztőtálunk sincs, egy konyharuhával bélelt szakajtóba tettük. Hagytuk, hogy a duplájára keljen. Kb. 40-50 perc kellett neki. Miután megkelt, belehelyeztük a sütőpapírral kibélelt cseréptálba, a tetejét egy éles késsel megmetszettem.

Hideg sütőben kezdtük sütni. 220-230 fokra állítsátok, s egy jó ötven perc sütés kell neki, vagy amíg a kívánt színt el nem éri. A végén öt-tíz percre le lehet venni a tetőt, hogy kicsit piruljon. A kész kenyeret rácsra tettük hűlni, és azonnal lepermeteztük hideg vízzel. A héja ropogós, közepesen fényes, a belezete sűrű, íze pedig karakteres lett. Talán a sóval kissé óvatosak voltunk, de így is nagyon élveztük.

Tipp:

Szerintünk nem kell más hozzá, mint egy jó sajt és egy pohár bor. Ha mondjuk, van egy kellően érett camembert a kezetek ügyében, akkor válasszatok hozzá sauvignon banc-t, ha ementáli, akkor érett chardonnayt. Ha füstölt sajt vagy parmezán, akkor természetesen vörösbort!

Természetesen, mint mindig, most is várjuk a hozzászólásokat, tapasztalatokat kenyérsütés terén!

2012-ben írtuk: MarhaJó (a főétel)
2011-ben írtuk: Csíráztatunk 

Csicseriborsókrém tortillával

Szóval megszerettük a csicseriborsót! A belőle készült indiai salátát már sokan olvastátok, most viszont egy arab klasszikusra emlékeztető ételt készítettünk belőle. Azt is írhatnám, hogy hummusz, de inkább nem teszem…

… egyszerűen azért, mert szezámpaszta nélkül készítettük, és az ízesítése is kicsit más lett. A hummusz الحمص egy a Közel-Keleten, Észak-Afrikában, és az arab világban mindenhol honos étel. Az egyiptomiak már több ezer éve ismerték és fogyasztották ezt a ma is nagy népszerűségnek örvendő „kencét”, amit mindig hidegen fogyasztanak, tradicionálisan pitával. Fő alkotóeleme a csicsókakrém, melyet szezám-őrleménnyel, krémmel egészítenek ki. Jól passzol zöldségekhez, roston sült húsokhoz, halakhoz.

A mi változatunkhoz, kell: 
1 doboz csicseriborsó-konzerv
1 lime leve, só, bors,
2 fokhagymagerezd
2-4 ek. olívaolaj,

1 közepes, szárított csili.

A csicseriborsó-konzervet leszűrjük, és fontos, hogy hideg vízzel öblítsétek le. Ha lecsepegett, turmixgépbe tesszük, ízesítjük sóval, borssal, beletesszük a fokhagymagerezdeket és a csilit is, rácsavarjuk a lime levét, legvégül pedig úgy 2 evőkanál olívaolajat. Addig pürésítjük, amíg kellően, selymes-krémes struktúrájú nem lesz. Ha valaki rusztikusabban szereti, vagy érezni akarja a csicsóka darabokat, az természetesen időben álljon le!  

Tálalás:

A krémet egy tálba tesszük, s a tetejére jócskán öntünk az olívaolajból. A tortilla lapok mindkét odalát szárazon, serpenyőben kissé lepirítjuk. A kerek lapokat nyolcfelé vágjuk, és a tál mellé tesszük, együtt tálaljuk!


2012-ben írtuk: Egyszerű töltött cukkini
2011-ben írtuk: Vaszari Tamás: Vendéglátás-marketing

Marinált pontyfilé, hamvazószerdára...

Ma van hamvazószerda, kezdődik a húsvétig tartó böjt! Ezért természetesen halas, elsősorban hideg előételnek illő fogás kerül most terítékre. A marinált hal ötlete persze nem újkeletű, itt azonban a cukkinivel, kevés kápia paprikával, a hagymával, és azzal, hogy az ecetbe némi kis lime is vegyült, együtt verhetetlen ízkombinációt alkottak. A hal pedig húsos volt és rágható, semmi szálka, csak élvezet…

Szükséges hozzá, mondjuk két főre: négy közepes nagyságú és vastagságú, friss pontyfilé, egy nagyobb fej vöröshagyma, ugyancsak egy közepes cukkini, három evőkanál fehér balzsamecet, egy egész zöldcitrom leve, só, porcukor, bors, és persze kevés víz a hígításhoz.

A halfiléket, ha kell, egyforma darabokra vágjuk, sózzuk, borsozzuk, majd kis időre félretesszük. A vöröshagymát vékonyan félfőre vágjuk, a cukkinit pedig apró hasábokra. Ugyancsak lehet finoman megsózni, majd pihentetjük őket, amíg vizet nem forralunk. Ha felforrt a víz, leforrázzuk a zöldségeket. A pontyfiléket szokásos módon (liszt-tojás-zsemlyemorzsa) bebundázzuk, majd forró olajban kisütjük, és alaposan lecsepegtetjük.

Ezután hozzálátunk a marinád elkészítéséhez is. A fehér balzsamecetben elkeverjük a cukrot, felhígítjuk vízzel, és belefacsarjuk a zöldcitrom levét is, néhány perccel később hozzátesszük a zöldségeket. Ebbe a marinádba tegyük a már kihűlt rántott pontyszeleteket. Helyezzük pár órára a frigóba, s, ha az ízek összeérnek, tálalhatjuk.

Bor:

Naná, hogy fehér! Mégpedig szükség lesz kifejezetten acélosnak mondható savakra. Szerintem most fontosabb a termőhely, mint maga a szőlőfajta. Elsősorban Somló környékéről válogassatok, de alternatívaként ott van Tokaj, illetve Badacsony vagy Szt. György-hegy is.

Magyar Konyha – 2013. február

Megjelent az új esztendő első Magyar Konyha-száma. Amolyan télies, de azért színes összeállítás lett, paprikával, fánkkal, drávaszögi kirándulással, mozival, tüzes egri borokkal, s nem utolsó sorban saját főzőiskolájukkal.

A fő téma ezúttal nemzeti kincsünk: a paprika. Ez a növény mára a magyar konyha szimbóluma lett, ennek ellenére nem egyszerű a helyzete annak, aki boltban szeretne jó minőségű, magyar fűszerpaprikát vásárolni. A paprika története, paprikateszt, csípősség tesztelők, egyszóval, szinte minden vele kapcsolatos téma terítékre kerül.

Gasztroarcok: Albert Adrià, a nagynevű Ferran Adriá testvére, aki a kis falatok forradalmáról, a tapasok jövőjéről, a benne rejlő lehetőségekről beszél. Szerinte vége a több száz eurós fényűző, sznob vacsoráknak, mert rengeteg ember már másra vágyik!

Nincs február farsang és fánk nélkül! Lehet az csöröge, rózsafánk, szalagosfánk,  Auguszt Olga most mindegyiket megosztja az olvasókkal.

A konyha ördögei rovatban ezúttal a Dudás testvérek mutatkoznak be. A szakács és pincér testvérpár hosszú olaszországi évek után tért haza, hogy egy kis borsodi városkában létrehozza saját éttermét.

Rendkívül érdekes a Drávaszögi ízeket kínáló írás. Egy olyan területet mutat be, mely legtöbbünknek bizony fehér folt. Mohácstól délre sokszor cserépedényben fő a bab, szabad tűz lángja fölé teszik a halászlével teli bográcsot, majd ugyanennek lángja mellett füstölődik édessé a csíptetős ponty.

A boremberek rovatban Vincze Béla pokoljárásáról tudhatunk meg többet. Bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy 2009-ben vitatható mennyiségű többlet-adalékanyagot találtak, s emiatt nyolc hónapra lakatot tettek a pincéjének ajtajára. A borász az eset tanulságairól mesél, s arról, hogyan lehet talpra állni a nehéz évek után.
A film és gasztronómia kapcsolata megmozgatja mindenki fantáziáját. De mit tanulhatunk az evős jelenetekből? Van-e a filmesek szerint az étkezésnek életfilozófiai tanulsága? Bizony van! Mindegy, hogy Aranylázat, L’ecsót, Szindbádot vagy éppen a Nagy zabálást nézzük.

S végül a Spájzban, Saly Noémi ezúttal a hamis narancsdzsem készítés fortélyait mutatja meg!

www.magyarkonyhaonline.hu

Gyömbéres-diós sütőtök krémleves

Ősszel és télen sokaknál kedvenc a sütőtök, melyből meleg, finom krémlevest is egyre többen készítenek. A mi konyhánkban is gyakran megfordul ez a csemege. Ezúttal arra voltunk kiváncsiak, vajon milyen eredménye lesz, ha a sütőtökhöz kevés gyömbért is teszünk. 

Hozzávalók:

40 dkg sütőtök,

egy kisebb darab gyömbér,

só, színesbors keverék,

vaj, olívaolaj,

2 db babérlevél, dió,

kevés balzsamecet.

Készítés menete:

A sütőtököt megtisztítom és kockára vágom. Kevés olívaolajon barnacukrot karamellizálok, majd hozzáteszem a felaprított tököt. (Ez a mozzanat csak akkor szükséges, ha esetleg a tök nem eléggé édes, máskor nyugodtan elhagyhatjátok.) A gyömbért megtisztítom és feldarabolom, majd a piruló tökhöz adom. Néhány percig együtt pirítom őket, sózom, borsozom, babérlevelet adok mellé. Ezután felöntöm vízzel (ha van zöldség alaplevetek, az még jobb), és készre főzöm. Ha megfőtt, a szokásos módon pürésítem, a végén pár csepp balzsamecetet adok hozzá, és a tetejét meghintem dióbéllel.

Tipp:

A dióbelet természetesen meg is lehet pirítani, így még intenzívebb lesz az íze. Ha nem a tetejére, ropogtatni valónak szánjátok, rögtön a gyömbérrel együtt hozzá lehet adni a készülő leveshez, és lepirítani. Így tálaláskor csak egy pár darab kell, mondjuk díszítésnek.

2012-ben írtuk: Magyar Parasztkalendárium 1674 
2011-ben írtuk: Gordon Ramsay-Mennyei halételek

Roston sertésmáj, rizottó-gerslivel

Szóval, most pedig restancia pótlása következik. Még tavaly december közepén írtam a gersliről. Akkor úgy terveztem, rögtön utána a belőle készült étkek következnek, méghozzá sorjában. Eredetileg azt jeleztem, kétféle ételt is készítettem belőle, aztán a végén három lett. Így még van a tarsolyunkban egy…

A minap leugrottam kedvenc húsboltunkba, mert megint májra támadt gusztusom. A sertésmájat persze ezúttal is jól átmostam, és megtisztítottam, szeletekre vágtam, s tejbe áztattam. Amíg kissé pácolódott a tejben, hozzákezdtem a jóízű alaplé elkészítéséhez. Volt egy kis maradék csirkeaprólék, gyökér, sárgarépa, fél hagyma, zeller, karalábé. 
Szokásos módon tisztítottam, majd, mintha húslevest főznék, elkészítettem, sóval, borssal, sok szerecsendióval fűszereztem. Ha az alaplé elkészült, folyamatosan melegen kell tartani. 
A gerslit egész kevés olívaolajon kezdtem el pirítani. Amikor már kissé üvegesedik, mehet hozzá az első merőkanál alaplé, mindig csak annyit, ami ellepi, s ezt többször kell megismételni. Innentől kezdve, közel húsz percig nem szabad magára hagyni az ételt, teljesen ugyanúgy, mintha rizottót készítenétek. Mikor a gersli már majdnem készen van, de még roppanós, fűszerezzük sóval, frissen őrölt borssal, és zárózsiradékként hozzákeverjük a vajat. Erőteljesen megkeverjük, és 1-2 percig állni hagyjuk. Én ezúttal kissé több levet hagytam - látszik is a fotón -, mert úgy gondoltam, így lesz az igazi.
A májszeletekről felitattam a tejet, és sütés előtt ezúttal is egy kis lisztbe hempergettem. Ezt követően vaj és hagyományos olaj keverékén, hirtelen megsütöttem a máj mindkét felét. Nem érdemes 3-4 percnél tovább sütni, mert csak megkeményedik. Ha bizonytalanok vagytok, úgy egy kisebb szeleten előzőleg érdemes kikísérletezni a sütési időt. Akkor jó a máj, ha a vágási felületén még egy picit rózsaszínes. Sózni én csak közvetlenül a tálaláskor szoktam, így tudjátok a legbiztosabban elkerülni a „cipőtalp-jelenséget”. Talán mondanom sem kell, de ezt az ételt is mindig frissen készítsétek-fogyasszátok!

2012-ben írtuk: Itt a hal, itt a péntek

Kantoni rizstészta wokban

Szeretjük az összes ázsiai konyhát! A színeket, a mélységeket, a fűszerek intenzitását, egyszóval mindent, mely az innen származó ételeket jellemzi. Alapvető, nagyon népszerű kínai ételt készítettünk ezúttal, mégpedig Kanton tartományból, az ország déli részéről. Bár a mi verziónk némi szecsuáni hatást is tartalmaz, de azért elsősorban inkább kantoni.

Először a meghatározó alapanyagról…

Az ország alapvető élelmiszere a rizs, minden étkezésnél jelen van. Többféle ételt, italt, alapanyagot is készítenek a növényből, ezek közül csak egy a rizslisztből készült tészta. A rizstészta fehér színű, rizslisztet és vizet tartalmaz, általánosan két formája, egy nagyon vékony, angyalhajszerű és egy vastagabb, széles metélthez hasonló terjedt el. Az egész országban egyaránt elterjedt.

A kínai konyha…

Először is a kínai konyha még véletlenül sem az, amivel itthon találkozunk!  Nem is igazán beszélhetünk egységes kínai konyháról, hanem inkább négy nagyobb területről, négy meghatározó stílusról. Ezek, pekingi, kantoni, szecsuáni, sanghaji. A kantoni konyha a tenger gyümölcseire épül, alapjaiban, fűszerezésében ugyanakkor harmonikus az összhatás. A halakat, rákokat és egyéb tenger gyümölcseit előszeretettel készítik sok zöldséggel, gyümölccsel, de attól sem riadnak vissza, hogy kígyóból, teknősbékából vagy egyéb kétéltűből főzzenek ínyenc fogásokat. Ezzel kicsit ellentétes a szecsuáni konyha, ahol viszont nagymértékben a fűszerezés dominál. Szeretik az erős, karakteres ízeket, sok csilit, gyömbért használnak.

A mi verziónkhoz kell:

25-30 dkg rizstészta, 15 dkg koktélrák,

3-4 ek. szójaszósz, 4 gerezd fokhagyma,

¾ szárított csili, egy kisebb friss gyömbér,

25 dkg sárgarépa, karalábé, trikolor paprika vékony csíkokra, jégsaláta apró kockákra vágva,

25 dkg barna csiperke, kevés frissen őrölt színesbors, só, 3 kk. cukor.

Készítés:

Az alapanyagok összeállítása az igazán időigényes ennél az ételnél, hiszen az elkészítés mindössze tíz percet vesz igénybe. A rizstésztát forró vízzel leöblítjük, 8-10 percet állni hagyjuk. A rákot leszűrjük, a fokhagymát apróra vágjuk, a csilit félbe, majd vékony szeletekre vágjuk, de csak akkor, ha kimagoztuk, és az ereket is kiszedtük. A gyömbért meghámozzuk, apró lyukú reszelőn lereszeljük, végül a barna csiperkét megmossuk és szintén vékony szeletekre szeljük.

A wokba 3-4 evőkanál növényi zsiradékot teszünk, ha van otthon mogyoró olajotok, az a legjobb! Az edénynek tűz forrónak kell lennie, az sem baj, ha már kicsit füstöl. Beletesszük a fokhagymát, a csilit, néhány pillanatig pirítjuk, majd a cukor következik. A vastagabb zöldségféléket adjuk hozzá következő lépésben, majd a salátát és a friss gyömbért, és hozzáöntjük a szójaszószt is. Egy-két percig pirítjuk, legvégül a gomba, a rizstészta és a koktélrák, majd a friss bors következik. Az egészet jól összeforgatjuk, és rögtön tálaljuk. Természetesen, ha tudjátok, evőpálcikával együtt fogyasszátok!

Tipp:

Még jobb, autentikusabb hatást tudtok elérni, ha eredeti shiitake  gombát használtok az ételhez, nekünk ez most nem jött össze, ezért használtunk barna csiperkét. Ha turbózni szeretnétek az egészet, keverjetek hozzá jó minőségű olajos tonhalat. Jól illik hozzá!

2012-ben írtuk: Ropogós bőrű lapocka  
2011-ben írtuk: Jamie főzőiskolája

Tojásos-serpenyős burgonya

A tojás és a burgonya jó társak! Gondoljunk csak a rakott krumplira, a spenótra vagy a sóskára, ahogy gyermekkorunkban a menzán kaptuk. Szerintem érdemes néha ebben a formában is elkészíteni, bár ami a mostani tojásárakat illeti…. Azt is mondhatnánk, hogy egyfajta spanyolos Tortilla, de inkább nem tesszük. Mert ez olyan személyes kedvenc… A miénk!  

Kell hozzá (2-3 főre):

6 db közepes burgonya,

1 közepes fej vöröshagyma,

4 db tojás,

10 dkg főtt tarja,

só, bors, szerecsendió,

vaj és olívaolaj.

Elkészítés:

A vöröshagymát először félbe, majd vékony szeletekre vágjuk. Egy serpenyőben vajat és olívaolajat hevítünk, rádobjuk a hagymát, és üvegesre pirítjuk. A burgonyát vékony karikákra, a tarját csíkokra szeljük, néhány perc múlva a megpirult hagymához adjuk, majd úgy öt percig együtt pirítjuk őket. Közben a tojásokat felverjük, és ha a serpenyőben már minden alapanyag kellően megsült, ráöntjük, omlett-szerűen megsütjük, de félbe már nem hajtjuk. Néhány pillanattal később rászabdaljuk a petrezselymet – ha szezonja van, a medvehagymát –, és együtt tálaljuk. Sóval, frissen őrölt borssal, szerecsendióval ízlés szerint fűszerezzük.

Tipp:

Jó megoldás lehet egy „munkásnak” ígérkező nap reggelén, rohanós hétköznapi ebédként, mellé egy jó friss salátával, de nagyétkűek akár vacsorára is fogyaszthatják egy pohár fehérborral a kézben. 

2012-ben írtuk: Marhafarok leves 
2011-ben írtuk: A kerékrépáról

Tálalás és ételkörnyezet: Stefán Mónika

Burgonya, krumpli, pityóka, kolompér…

Egyik legalapvetőbb élelmiszerünk! Foglalkoztunk már a témával, mégis úgy érezzük, sokszor úgy megyünk el mellette, hogy bele sem gondolunk, milyen nagy kincs. S hála gasztrokultúránk fejlődésének, ma már több tucat fajtáját ismerjük, kipróbálhatjuk akár otthonunkban is. Idehaza termelésben, kutatásban úttörő a keszthelyi Georgikon, ahonnan hét féle érkezett a konyhánkba.

Burgonyás pogácsa

Konyhai szempontból A, B és C típusba sorolhatjuk a fajtákat. Az első a salátaburgonyák csoportját jelöli, a második kategória a főzni valóké, míg a harmadik csoportba kerülőket érdemes sütni. Mindegyik fajtát héjában sütve, hámozva-főzve, olajban sütve is elkészítettük, s így kóstoltuk meg. A tapasztalatok után, kettőből külön ételt is készítettünk.

White Lady: Állami minősítést 1994-ben kapott, középkorai tenyészidejű. Kerek-ovál alakú, középnagy, világossárga héjú és húsú, sekélyen ülő rügyekkel. Szárazanyag-tartalma magas (20-21%). C főzési típusú, enyhén lisztes, finom szerkezetű étkezési burgonya. Szerintünk kiváló püré készíthető belőle, de héjában sütve is finom volt.

Somogyi kifli: Fajtanév szerint ezt ismerik a legtöbben, állami minősítést 1960-ban kapott. A korai rózsa és a kifli fajták keresztezéséből született ez a középkorai tenyészidejű burgonya. Kifli alakú, középnagy méretű, sárgás héjú és húsú. Szárazanyag-tartalma közepes (17-19%). Főzési típusa: A, kemény húsú, kiváló minőségű, főként salátaburgonya. Mi is elsősorban így tudjuk elképzelni, bár héjában sütve is finom volt.

Hópehely: 1997-ben szerzett állami minősítést. Szintén középkorai tenyészidejű, sárgás héjú, fehér húsú, középnagy méretű. Szárazanyag-tartalma közepes (19-20%). B-C főzési típusú, nem szétfövő, finom szerkezetű burgonya. Mi nem igazán tudtuk megszeretni, mindhárom módozatban meglehetősen kevés és semleges ízt adott. Talán pürének javasolnánk!

Góliát: Állami minősítést 1995-ben kapott, szintén keresztezés. Ovális alakú, nagyméretű, rózsahéjú, sárgahúsú, középmélyen ülő rügyekkel. Szárazanyag-tartalma közepes (18-20%). B főzési típusú, nem szétfövő. Szerintünk kifejezetten alkalmas házi hasábburgonya készítésére.

Balatoni Rózsa: Igencsak fiatal, hiszen elismerést öt esztendeje kapott. Korai érésű, nagyon szép ovális alakú, sötét rózsa héjú, sárga húsú, nagy gumójú, sekélyen ülő rügyekkel. Szárazanyag-tartalma közepes (19-20%). B főzési típusú, nem lisztes, finom hús szerkezetű, mindhárom elkészítési módban jól vizsgázott. Nagyon kedveltük, ez a fajta került a burgonyapogácsába!

Démon: Még csak fajtajelölt ez a középkorai, nagy méretű, ovális alakú, sötét rózsa héjú, sárga húsú burgonya.  Szárazanyag-tartalma közepes (19-20%). B főzési típusú, nem lisztes, finom hús szerkezetű. Nekünk igazán ízlett, ebből készült a burgonyagombóc, s nagy jövő állhat előtte.

               

Ciklámen: Kerek-ovál alakú, kisméretű, sötétpiros héjú, fehér hússal. Szárazanyag tartalma magas 22%. C típusú gyorsan fő, lisztes, finom szerkezetű, szétfővő, visszafogott illattal és zamattal. Mindenképpen burgonyapüré, hercegnő burgonya stb. ételekhez javasoljuk. Intenzíven kell fűszerezni, jól illik hozzá az olívaolaj!

Sütőtökös burgonyagombócok

Sütőtökös burgonyagombócok

Kell négy darab jól megtermett burgonya (lisztes, vagy főzni való típus, mi a Démont használtuk), két evőkanál liszt, egy tojás, frissen reszelt szerecsendió, úgy egy jó marék aprított sütőtök, libazsír, só, bors.

A krumplit héjastól, enyhén sós vízben főzd puhára. Hűtsd ki, törd át, tedd hozzá a lisztet, a tojást, kevés zsírt, és gyúrd össze a tésztát. Tedd kicsit félre, míg a sütőtököt megtisztítod, apró kockákra vágod, kevés vajon, leheletnyi sóval, borssal kissé megpirítod. A tésztát nyújtsd ki, vágd fel négyzet alakú formára. Helyezz bele a megpirított sütőtököt, külön-külön, majd zárd össze, formázd gombóccá, és forró vízben főzd ki őket, amíg a fazék aljáról fel nem jönnek. 

A burgonyás pogácsákhoz

Hozzávalók: (kb. 40-45 db pogácsához)
20-25 dkg közepes nagyságú burgonya (Balatoni rózsa, megfőzve, áttörve),

30 dkg liszt (ne ragadjon, de jó lágy legyen a tészta), diónyi libazsír, kb. 0,5-1 dl langyos tej, csipet cukor, 2 dkg élesztő, 1 tojás, 
1 teáskanál só, 10 dkg reszelt sajt.

A libazsírt, a tojást és a burgonyát beletesszük a keverőtálba, majd kerül hozzá a liszt, melyben előzőleg elkevertük a sót. Egész kicsit összedolgozzuk, a készülő tészta közepébe kis mélyedést csinálunk. A tejben elmorzsoljuk az élesztőt, megfuttatjuk, majd a mélyedésbe öntjük és összedolgozzuk, hogy könnyű, lágy tésztát kapjunk. Kelesztőtálban jó órát át pihent. Ha megkelt a tészta, kinyújtjuk, majd félbe hajtjuk, és még egyszer összehajtjuk. Nem kell pihentetni közben, hanem rögtön ismét kinyújtani, ujjnyi vastagságúra, és késsel bekockázni, majd pogácsa szaggatóval kiszaggatni. Sütőpapírt helyezünk a tepsibe, s erre rakjuk a pogácsákat. Itt még pihenhet egy jó öt percet, aztán a tetejét lekenjük tojássárgájával, néhány megformázott darabra szórhattok reszelt sajtot is, és előmelegített sütőben kb. 30-35 perc alatt készre sütjük.

Cikkünk a Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum, Burgonyakutatási Központ segítségével készült. Köszönjük! www.burgonyakutatas.hu