Mór, az elfeledett borvidék, a boros rendszerváltás egyik nagy vesztese, a hazai sváb konyha egyik fellegvára, nagy lehetőségek hazája. Ezekkel a gondolatokkal indultunk el a közelmúltban a Fejér megyei kisváros és környékét feltérképező utunkra. Sajnos sokkal okosabbak nem lettünk!
Meglehetősen abszurd a helyzet, hogy – noha nem sikerült mindenhová eljutnunk – az volt az érzésünk, mintha a városka életében megállt volna az idő. Gasztronómiailag mindenképp… Mert mi másnak is nevezhetnénk azt az állapotot, ha egy vidéken, a 21. század elején, sok lehetőség, egyediség birtokában a mai napig nincs összefogás, törekvés, együttes kommunikáció arra, hogy ezeket Magyarország, a nagyvilág, egyáltalán a fogyasztó felé közvetítsék.
Persze nem akarok végtelenül pesszimista képet festeni Mórról, hiszen kis mozgolódások a minőségi alapanyagok készítésében, termesztésében, a sváb konyhakultúrában, a szőlészetben, a borászatban azért érzékelhetők, és bízunk benne, hogy egyre több jó kezdeményezésről tudunk beszámolni. Addig is jó szívvel ajánlom a Maurus Pince, Miklóscsabi, a Bozóky Pince borait és az Öreg Prés konyháját.
Ajánlom figyelmetekbe a kirándulásról készített galériát.
Lehet, hogy az én hibám, de még nem találkoztam iható móri borral.
VálaszTörlésPedig van! Csak keresgélj rendesen!
VálaszTörlés