Hajdinás-tönkölyös kifli

A többféle kenyérvariáció után itt volt az ideje, hogy valami mást is süssünk. Egy szabadnapos délelőtt megkívántam egy jófajta kiflit, s mivel pikáns-tejfölös karfiolleves volt ebédre, gondoltam minden szempontból ízleni fog mellé.

Egy kis info:

A tönkölybúza (Triticum spelta) búzafaj, amely a bronzkortól kezdve a középkorig fontos szerepet játszott a népélelmezésben. Magyarországon a 19. század végéig termesztették. Napjainkban reneszánszát éli a neki tulajdonított jótékony egészségügyi hatásoknak köszönhetően.
Hazánkba a feltevések szerint a Dunán folyó kereskedelem révén jutott el. Magyarországon a XIX. század végéig termesztették, majd lassanként feledésbe merült. Helyét egyre inkább új, nemesített, nagyobb terméshozamú és könnyebben betakarítható búzák vették át.
Fehérjetartalma felülmúlja a hagyományos búzáét, s az aminosavak közül az aszparaginsav-, glutaminsav-, alanin-, metionin-, prolin-, leucin-, izoleucin-, tirozin-, fenil-alanin- és lizintartalma is nagyobb. Vitamin- és ásványi-anyag-tartalmára jellemző, hogy megtalálható benne szinte a teljes B-vitamin –csoport (a B12-vitamin kivételével), és niacin- és E-vitamin tartalma sem csekély. Réz-, vas-, mangán- és cinktartalma is meghaladja a búzáét. Kalcium-, magnézium-, foszfor- és szeléntartalma szintén számottevő. (forrás: tonkolyliszt.hu)

Hozzávalók:

30 dkg tönkölyliszt (TGL300),

3 dkg élesztő,1,5 dl langyos víz,

2 tk. cukor, 3 tk. só, 5 dkg hajdina.

Készítés:
A kovászt ezúttal úgy készítettem, hogy egy egész éjszakát pihent. Reggel a hajdinát átmostam, beáztattam, a tönkölylisztet kicsit átszitáltam, ízesítettem sóval. A kifli készítés menete majdnem teljesen úgy zajlott, mintha kenyeret sütnék. A kelesztőtálba öntöttem a kovászt, melyben már ott pihent a liszt és a só. 

A szokásos módon, megint egy jó húsz percig gyúrtam a tésztát, majd a hajdina háromnegyedét is beledolgoztam. Közepesen meleg helyen, hagytam, hogy a tészta a duplájára keljen. Kb. 40 perc kellett neki. Miután megkelt, megint kicsit átdolgoztam, majd sodrófával nagyjából téglalap alakú és 3-4 cm vastagságúra nyújtottam. Ezután háromszög alakú formákat vágtam, ezeket pedig feltekertem, pont úgy, mintha croissant készítenénk! Sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezem, a tetejére pedig finoman ráhelyeztem a maradék hajdina szemeket.  

Előmelegített sütőben kezdtem sütni. Nem igényelt még fél órát sem, majd, mikor megsült, szokás szerint rácsra tettem, és a tetejére vizet permeteztem. A héja ropogós, a felületet kissé matt, a belezete sűrű, íze pedig igen karakteres lett. Nagyon érdekesen talált egymásra a tönkölyliszt és a hajdina. 

2012-ben írtuk: Csokis-narancsos muffin
2011-ben írtuk: Dobos C. József emlékére