Tudom, semmi különös nincs a most közölt leves receptjében. Nekünk persze mégis kedves, hiszen minden évszakban, nyáron akár hidegen is szívesen fogyasztjuk. Betétként már sok mindent próbáltunk, most egyszerűen rozskenyeres-sajtos pirítós mellett döntöttünk.
Sokan vélik úgy, hogy a brokkoli a rendszerváltás után érkezett az országba, s lett ismert. Én inkább azt mondanám, hogy újra felfedeztük, hiszen már a rómaiak is kedvelt zöldségként tekintettek rá. Az évszázadok alatt különféle néven említik: a vadkáposzta mellett ismert lett spárgakelként, írták brokoly-nak, broccoli-nak. Persze a korai nemzeti konyhánkban is megjelenik, említi Czifray, Dobos, majd viszonylag komolyan foglalkozik vele a Jäger-Hérics-Mauthner féle, „A növények magról való tenyésztése” című kézikönyv, mely 1889-ben látott napvilágot.
Hozzávalók:
Egy közepes fej brokkoli,
2-3 gerezd fokhagyma,
0,5 l zöldség-alaplé,
2 ek. tejföl, 1 ek. vaj,
10 dkg reszelt sajt,
2 ek. tejföl, 1 ek. vaj,
10 dkg reszelt sajt,
só, fehérbors, szerecsendió,
rozskenyér.
rozskenyér.
Elkészítés:
A brokkolit megtisztítom, rózsáira szedem. Vajon egész kicsit pirítom, hozzáadom az apróra vágott fokhagymát, sózom. Ezután jöhet hozzá az alaplé, és körülbelül tíz perc alatt puhára főzöm a zöldségeket. Amikor a brokkoli puha, de még roppanós, meghintem fehérborssal és frissen reszelt szerecsendióval. A legvégén tejfölt adok hozzá, és pürésítem.
Tálalás előtt rozskenyérből pirítóst készítünk, s megszórjuk frissen reszelt sajttal.
Tálalás előtt rozskenyérből pirítóst készítünk, s megszórjuk frissen reszelt sajttal.
Tipp:
Adhattok hozzá pirított húsos szalonnát, pirított mandulát, de szerintem igen jó betét a felkarikázott brokkoliszár is, feltéve, ha nem nagyon fás. A brokkolit nem kell sokáig főzni, mert csak veszít színéből, elég csak addig, hogy pürésíthető legyen, érdemes törekedni arra, hogy megtartsa harsányzöld színét. Vannak, akik burgonyát is főznek a brokkoli mellé, hogy egészen biztos besűrűsödjön, bevallom mi még sohasem tettük.
Tálalás és ételkörnyezet: Stefán Mónika
2012-ben írtuk: "A" Szakácskönyv
2011-ben írtuk: Még egy tipp a csírához
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése