Szóltam már arról, hogy szörnyűségesen kevés halat fogyasztunk! Kifogásunk számtalan volt és van: a hal drága, nem kiadós, szálkás, stb. Én úgy gondolom, hogy egyszerűen a mai szegényes gasztro-kultúránk vezetett oda, hogy nagyon kevés uszonyos kerül a tányérunkra. Sokkal nagyobb, jobban szervezett kampányokkal, a hazai halágazat összefogásával azonban lehetne eredményeket elérni.
Én most egy pofonegyszerű halétellel szeretnék a magam szerény eszközeivel hozzájárulni ahhoz, hogy legalább többször olvashassatok ezekről az ételekről. Ami ma porondra kerül, az a pisztráng, hiszen most hétvégén zajlik Tapolcán a Pisztráng és Borfesztivál, így ezzel is szeretnék aktuális lenni. Miközben „nagy” pisztrángos nemzetek vesznek minket körül, mára hazánkban két utolsó természetes élőhelye marad csak Szilvásvárad és Lillafüred. Ez a halfajta hideg, tiszta vizű patakokban, alpesi tavakban találja meg igazán életfeltételeit, kedveli az oxigénben dús, sebes folyású patakokat. Európában és Amerikában őshonos, számos rokona él még földünk vizeiben, de Magyarországon csak a sebes pisztráng őshonos, a szivárványos pisztrángnak telepített állományai vannak. Hazánkban az Északi középhegység, a Bakony és az Alpokalja tavai, patakjai jelentik fő előfordulási helyét. A 90-es években a Dunántúlon lévő Viszló patak pisztrángállománya országos hírű volt, jelenleg a szilvásváradi tenyészet tartja fenn a hazai állományt, szökött pisztrángok vannak a Szinva, Bódva, és a Bán-patakban. Az utóbbi időben felkapott kirándulóhely lett a Pinka patak és környéke, mivel számos halfaj mellett pisztrángozni is lehet
 |
| Elkészítésre várva... |
A Szalajka-patak völgye
A Bükk egyik legszebb völgyében fut a sebes folyású Szalajka-patak. Maga a név egy régi mesterségre utal: itt ugyanis az üveggyártáshoz szükséges alapanyagot állítottak elő, a hamuzsírt, amelynek latin neve sal alcalicus volt, ebből képezték a Szalajka nevet. A Szalajka-patak vizében régóta él a sebes pisztráng. A patak medrét több helyen mesterségesen megduzzasztották, halneveldéket alakítottak ki, s a tavakban mintegy száz éve tenyésztik a pisztrángokat. Helyi specialitás a pisztrángtelepnél árusított füstölt, sült pisztráng.
 |
| Finom, klasszikus kombináció |
Hozzávalók (2 főre)
2 db pisztráng,
só, őrölt fekete bors,
10 dkg vaj,
10 dkg szeletelt mandula
10 dkg szeletelt mandula
4 citromkarika
Elkészítés:
A pisztrángokat megtisztítjuk, megmossuk, a hasüregnél felbontjuk, kibelezzük és a gerinc mellől az alvadt vércsíkot gondosan eltávolítjuk. Amíg a hallal dolgozunk, arra is figyeljünk, hogy a külső, kissé nyálkás réteget ne dörzsöljük le róla. A halakat kívül-belül megsózzuk, majd vajban mindkét oldalát lassan megsütjük. Miközben a pisztráng sül, egy másik teflonbevonatú serpenyőben megpirítjuk a hámozott-szeletelt mandulát.
Tálaláskor a pisztrángok tetejét gazdagon meghintjük pirított mandulával, és petrezselymes-vajas burgonyával, valamint a citromszeletekkel tálaljuk. Ideális esetben jó társa egy pár éves, kissé érleltebb pinot blanc.
Tálaláskor a pisztrángok tetejét gazdagon meghintjük pirított mandulával, és petrezselymes-vajas burgonyával, valamint a citromszeletekkel tálaljuk. Ideális esetben jó társa egy pár éves, kissé érleltebb pinot blanc.
Az alábbi Discovery-video érdekes betekintést nyújt a pisztrángok tenyésztésébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése