Valószínűleg tudjátok már, hogy különös vonzalmat érzek szülővárosom specialitásai iránt, itt és itt is megjelentettem már ezzel kapcsolatosan recepteket. Egyre inkább érzem, hogy ezeket a fogásokat rendszerezni kellene, archiválni, hogy az utókornak is megmaradjanak. Készült ugyan már némi próbálkozás ebben a témakörben (volt ez vagy 15 éve), de valahogy mindig azt éreztem, hogy a kiadvány valahogy nem az igazi…
Sokszínű alapanyag |
A Sopron környékén élt németajkú lakosság a poncichterek konyhájából származik ez a recept is. Bár ez így valahogy nem stimmel: a babsterc szerintem az egész poncichter-konyha emblematikus étele. Valamikor a szegény ember étele volt, sokszor ették magában, tejfölös levessel, mellé esetleg savanyúságot fogyasztottak. Ritkán fogyasztották húsok, pörköltek mellé, ez inkább később terjedt el. Nagyon sokáig azt hittem, hogy a bab és más zöldségek köztesként való termesztése abban rejlik, hogy a poncichter ember rendkívül takarékos volt, ezért még a szőlők mellett, illetve a sorok közti részt is úgy hasznosította, hogy zöldségféléket vetett. A dolog csak félig igaz, és ezt egy igazi németajkú család képviselőjétől, egy soproni borásztól hallottam, aki sajnos ma már nincs köztünk. Ennek lényege pedig abban rejlik, hogy a friss telepítések során azért vetettek a szőlők közé zöldségeket, mert az arra kószáló vadak előbb rájártak a jóízű alapanyagokra, mint a fás oltványokra, így azoknak nagyobb esélyük volt arra, hogy békében felnövekedjenek. Aztán, ha már ott volt a zöldség és a hely, no meg persze bevált, miért is ne folytatták volna ezek termesztését.
Akkor jó, ha hasonló lesz a végeredmény :-) |
Szükséges hozzá:
20 dkg szárazbab
40 dkg liszt
20 dkg zsír
só, bors, ízlés szerint
Így készítsétek…
A babot 1,5 liter vízben puhára főzzük. A lisztet sóval, vastagfalú edényben, szárazon, állandóan keverve, közepes tűzön aranysárgára pirítjuk. Óvatosan hozzáöntjük a liszthez a bab felfőtt levét. Jól elkeverjük, majd meglocsoljuk a felforrósított zsírral és hozzákeverjük a főtt babot. Rövid ideig pihentetjük, villával összenyomkodjuk. Fogyasztás előtt sütőben felforrósítjuk, aki szereti le is piríthatja. Fogyasztható salátákkal, aludtejjel, tejföllel vagy bármilyen mártásos étel köreteként.
Az egykori Sopron vármegye - mai fogalmaink, léptékeink szerint - nagy kiterjedésű terület volt, de 1921 előtt inkább közepes méretűnek nevezhető. Nyugaton a Rozália-hegység, északon a Lajta és a Fertő-tó, keleten Moson és Győr vármegyék, délen pedig a Rába határolta. A mai Burgenland tartomány legnagyobb része is ide tartozott, így nem is csodálkozhatunk azon, hogy az osztrák tartományban is sajátjukként tekintenek az ételre.
Jól tették a poncichterek, hogy oda ültették és szerencse, hogy a vadak hagytak belőle. Így lehet most nekünk babstercünk...:-)
VálaszTörlésÉs milyen leleményesek voltak a megalkotásban is, no meg abban, hogyan lehet fillérekből kihozni egy igazi kalóriadús "napszámkaját". :-)
VálaszTörlés