Ez az első étel, amit az abált pulykazúzából
készítettem. Amolyan hétköznapi, őszies
fogás, rövidebb levű főzelékként is értelmezhető, a zúza pedig egyfajta
feltétként funkcionál. Kissé rusztikus, de igazán ízes fogás.
Kell hozzá:
40 dkg fehérbab,
1 babérlevél
4 db felezett, abált pulykazúza,
só, fehérbors,
1 tk. tárkonyecet,
kevés oregánó.
Elkészítés:
A babot beáztatjuk, másnap babérlevéllel együtt
feltesszük főni. Nagyjából félig főzzük, majd egy serpenyőben, leheletnyi zsiradékkal, kevés sóval,
fehérborssal, néhány friss levél oregánóval és a tárkonyecettel együtt készre pirítjuk.
A korábban elkészített és befőttesüvegben eltett
pulykazúzát kivesszük, és egy serpenyőben enyhén rápirítunk. Ha kész két-három
darabra vágjuk, majd a pirított bab tetejére helyezzük, együtt tálaljuk!2012: Kétéves a Culinaricum!
2011: Márai a magyar borról
2010: Csicsókapüré Indiára hangolva
Hmmm... ez finom lehetett.
VálaszTörlésMi az, hogy befőttes üvegben eltett pulykazúza?
Gondolom azt is puhára főzted fűszeres lében és befőttes üvegben tároltad a hűtőben?
Vagy eltetted, mint egy lekvárt, dunsztolva?
Lehet, hogy hülyeségeket kérdezek?
Bocs, bocs, megtaláltam, tehát zsírban sütötted/pároltad konfitáltad puhára és így tetted dunsztosba, na egyszer én is kipróbálom, az én nagymamámék is a háború alatt egy egész disznót tettek így el zsírban, hatalmas bödönökbe és ásták le a kertjük földjébe, hogy nehogy elvigyék tőlük hol az oroszok, hol a németek, mivel a frontvonalban laktak és ez többször is változott, így nem haltak éhen.
VálaszTörlésKedves Anikó!
VálaszTörlésIgen jól értetted, ezek a nagyanyai, nagyapai örökségek jutottak nekünk is eszünkbe. Feleségem nagyszülei Sopronkövesdről kerültek Balfra, az én anyai nagyanyám meg Újkérről Sopronba. Érdekes, most felnőttként jutnak eszünkbe ilyen dolgok :-)
Köszönjük a hozzászólást!