Menüpontok

2013. január 4., péntek

Régi-új Gundel-könyvek

Oldalunkon elsősorban olyan könyvajánlók szerepelnek, melyekre egy-egy kiadó kér fel minket. Most azonban nem ez történt. A minap valami jó olvasnivalóra vágytam, ezért könyvesboltokban kutakodtam, s teljesen véletlenül, anélkül, hogy tudtam volna, kezembe akadt ez a könyv. Annál is inkább élményt jelentett, mert Gundel Károly 1934-es kiadású könyvét valamikor könyvtári kölcsönzés keretein belül olvastam.

Gundel Károly a vendéglátás és gasztronómia mestere, aki már életében legendává vált. Szakmaisága és elhívatottsága teremtette meg azt az értéket, amely által a magyar vendéglátás nemzetközi szinten is teljes elismerésre lelt, s amelyet jól példáz a New York Times 1939-es New York-i Világkiállításon szerzett tapasztalata, ahol a magyar pavilon hivatalos étterme volt a Gundel.  "A Gundel-vendéglő nagyobb, jobb hírverést biztosít Budapest számára, mint egy hajórakomány turista prospektus." (New York Times, 1939). A vendéglátás művészete gasztronómiáról, vendéglátásról szól tapasztalattal, humorral fűszerezve, nem csak ínyenceknek.

Idézet a könyv előszavából:
„Magyarország uralkodói a 20. században: Ferenc József királyi fenség, Károlyi Mihály köztársasági elnök, Kun Béla népbiztos, Horthy Miklós kormányzó, Szálasi Ferenc nemzetvezető, Rákosi Mátyás főtitkár, Kádár János első titkár.
Magyarország államformái a 20. században: királyság, köztársaság, tanácsköztársaság, király nélküli királyság, nyilas diktatúra, kommunista diktatúra.
Magyarország pénznemei a 20. században: Korona (legnagyobb címlet: tízmillió korona, 1921.), Pengő (legnagyobb címlet: egymilliárd b.pengő, 1946.), Forint (legnagyobb címlet a 20. században: tízezer forint, 2000.).
Gundel Károly 1910-ben kibérelte a városligeti Wampetics vendéglőt: a Gundel Étterem száz éve fogadja a fehér asztal örömeiben, különleges étkek és finom borok élvezetében lubickolni kívánó vendégeket. „A zavaros időkben a folyamatosság jelképének neveztek” – visszafogott szomorúsággal így vallott 1948 nyarán Gundel Károly az éttermében vacsorázó amerikai újságírónak. A „folyamatosság” zaklatott történelmű hazánkban titkokat rejtő, megfejtendő, értelmezendő fogalom. 1914-ben „Izabella főhercegasszony ő császári és királyi Fenséges legmagasabb megbízásából” főhercegi titkára köszönő levelet írt Gundel Károlynak, amiért volt szíves automobilját a főhercegasszony budapesti tartózkodásakor a Fenséges rendelkezésére bocsátani.”
A könyv második részében Gundel Imre Gundel Károly legkisebb fia, aki szintén a gasztronómiának szentelte életét, könyvében a Gasztronómiáról és Gundelekről a híres családnak állít emléket, s nem csak az által, hogy megemlékezik az ősökről, hanem szakmai fogásokat is megoszt olvasóival, így a könyv által részesei lehetünk a világhírű Gundel hagyatéknak.

Rendkívüli gasztro-irodalmi élmény részesei lehettek, ha beleolvastok a könyvbe, aki pedig elmegy mellette, semmiképp se hagyja ki!