Menüpontok

2011. március 7., hétfő

Még egy tipp a csírához

Alig keltek ki a csíráink, azonnal kísérletezni kezdtem velük. Jó dolog ez, hiszen így lehet megismerni korábban nem ismert ízkombinációkat, fejleszteni kreativitásunkat.

Sokféle módon szeretem a csírákat, azonban írtam már, hogy mindig frissen jó. A természetes illat és íz így érvényesül a legjobban, ráadásul a csírákban található anyagok is ekkor a legértékesebbek. Amellett, hogy tényleg finomak nem szabad elmenni amellett sem, hogy vizuálisan is élményt jelentenek. A különböző méretű, nagyságú és színű csírák nagyon jól feldobják egy étel megjelenését. Szerintem erre jó példa a lencseleveses recept, de nekem nemes egyszerűségében az alábbi fotón is jól mutat ez a klassz kis növény.

Amiért tollat ragadtam, hogy egy nagyon egyszerű reggeli vagy vacsora lehetőségét ismertessem Veletek. Most először próbáltam ki, hogy az extra szűz olívaolajba szórtam néhány szál lucernacsírát. Persze önmagában is nagyon finom, de a lucerna enyhe kesernyéje szerintem éppen kellő módon találkozott az olaj jellegzetes ízjegyével. Mellé jó minőségű rozskenyér, kifli vagy buci illik, amit mártogassatok bele az olajba. És szerintem nem mellékes az sem, hogy így van valami roppanós élmény is az amúgy kifejezetten ízes és egészséges ételben. 


Az alábbi videót elsősorban kedvcsinálóként tettem fel, hiszen amellett, hogy több információt is megtudhattok a csírákról, egy új termesztési módszerről is láthattok-hallhattok.