Menüpontok

2011. április 11., hétfő

Hagymaillat az erdőben

A hagyma minden formáját nagyon kedvelem, így aztán már sok évvel ezelőtt, feleségem szülőfalujának határában járva, április-május környékén felfigyeltem arra, hogy ilyentájt kifejezetten hagymaillatú az erdő. Akkoriban még nem lehetett ennyit hallani a medvehagymáról, ma pedig már ott tartunk, hogy gyógynövényboltokban, piacon is kapható, és úgy látom a neten is egyre terjed. Vagy régen is így volt?


Én mindenesetre nem emlékszem rá, hogy a medvehagyma bárhol is feltűnt volna. Hozzáteszem, volt olyan idő, amikor az illatok és az ízek tekintetében „csukott szemmel jártam”. Aztán tényleg kinyílt a világ, ez a kedves növény pedig évről évre közelebb került hozzám. Végül aztán úgy két-három esztendővel ezelőtt már azt latolgattuk, hogy készíteni is lehetne valamit, fel kellene használni, mint alapanyagot a konyhánkban.

Többféle népies elnevezése is van: ismert sásihagyma, vadfokhagyma, kígyófű néven, hogy csak a legismertebbeket említsem. Neve állítólag onnan ered, hogy illata még a téli álmukat töltő medvéket is kicsalogatja barlangjukból. Április elejétől lehet számítani „hagymavadászokra”, akik kosárral vagy szatyorral járják a gyertyános, bükkös erdőket, hogy az évi betevőjüket gyűjthessék. Ebben az esztendőben pedig igen korán megjelentek az első „fecskék”, hiszen a természet most igazán kegyes a növény kedvelőihez.

A medvehagyma a liliomfélék családjába tartozik, legtöbbször erdős, ligetes részeken fordul elő, sokszor hatalmas mezőkben, ilyen az a terület is, ahol bő egy hete mi is jártunk. Illata megtévesztően hasonlít a fokhagymára, ez segíthet benneteket is abban, hogy a kikericcsel vagy a gyöngyvirággal ne tévesszétek össze, külsejük ugyanis megegyező. Az évelő növény 20-30 centiméter nagyságú leveleket növeszt, ezek március végén, április elején jelennek meg, később hófehér virággal ünnepli a tavaszt. Fontos, hogy lehetőleg még a virág nyílása előtt szedjétek, ilyenkor a legjobb, legegészségesebb. Fontos, hogy szedése közben kellő önfegyelmet gyakoroljatok, mert ha egy tőről csak a levelek felét szeditek le, a növény tovább virágzik, magvait el tudja szórni, ez pedig biztosíték arra, hogy jövőre is megjelenjen.

A vidéken élő emberek hajdanán varázslatos csodaszernek tartották. Alkalmazták megfázás, bélbántalmak, étvágytalanság, szívpanaszok megelőzésére, kezelésére. Később az orvostudomány is felfedezte, mára pedig tudjuk, hogy vérnyomás- és koleszterinszint csökkentő hatású, lassítja ezek lerakódását az érfalban, javítja a végtagok keringését, ezen felül szív- és érrendszeri problémák megelőzésére, kezelésére szintén alkalmas természetes gyógyszer.
Ha szép a tavasz, a medvehagyma másért is képes kicsalogatni az embereket a szabadba. Évek óta szerveznek már napokat, fesztiválokat, főzőversenyeket a növény tiszteletére az egész országban. Ezek közül én kettőről tudok. Az egyik már sajnos lezajlott, ez a Balfi Medvehagyma Fesztivál volt március 26-án, de az Orfűn megrendezésre kerülő Medvehagyma Napokra még odaérhettek, hiszen ez idén április 15-17 között lesz.

Legyen egész évben!
Amellett, hogy roppant egészséges, a növény gasztronómiai szempontból is igen sokrétűen felhasználható. Egészben eltett, néhány másodpercig forrázott állapotban, savanyítva vagy frissen adhatjátok bármilyen húshoz, halhoz, körethez, salátához, jó magában is, apróra vágva olívaolajos vagy vajas kenyéren, friss, házilag, természetes úton tartósított és szárított formában egyaránt.

Bár az igazi ínyencek számára május végén megszűnik, mégis vannak olyanok, akik ekkor kezdenek el csak igazán örülni. Ők pedig a méhészek, akik a medvehagyma virágjáról, „gyűjtetik” be kedvenc rovarjaikkal az értékes kincset, hogy aztán egy igazi különlegességgel tudjanak kirukkolni. Nem olcsó mulatság, de érdemes vásárolni belőle.
A medvehagymából teát is készíthettek, ez így böjt idején kifejezetten ajánlható, emellett tisztítókúrákban, reformétrendekben is egyre gyakrabban javallott módszer, megint mások szerint, étvágytalanságban szenvedőknek is jó lehet. Ebben az esetben a friss vagy szárított levél leforrázásával érhettek el eredményt, erre alkalmas változat egész évben beszerezhető a gyógynövény boltokban. A másik különleges specialitás a medvehagyma-bor, melyet ugyancsak házilag tudtok elkészíteni. Az ital keringésjavító hatása ebben az esetben sokszorosa lehet még a fokhagymának is. Itt az apróra vágott friss medvehagyma levélből másfél-két maroknyit tegyetek fél liter száraz borba, kissé hevítsétek fel, tetszés szerint ízesíthetitek cukorral, mézzel. 

Legkésőbb június elején szezonja véget ér, de számos formája létezik, mellyel biztosíthatjátok az egész évi szükségletet, feltéve, ha eleget gyűjtötök. A tartósítás egyik legegyszerűbb formája: a megmosott leveleken maradt nedvességet felitatjátok, majd olívaolajos befőttesüvegbe teszitek, és jól feltöltitek olajjal. Ha szeretitek a savanyított formáját, akkor kevés vízzel és cukorral lágyított fehérborecetben is kiválóan eláll. Ugyan manapság nem túl divatos téma, de mikor hazaértek és azonnal mélyhűtőbe teszitek, úgy is kiválóan megőrzi karakteres ízét, illatát.
Mi az alábbi, pofonegyszerű változatot ajánljuk.

Medvehagyma fűszeres olajban
A pestóhoz hasonló medvehagyma szósz, pürésítéssel készül. Azért csak hasonló, mert sem fenyőmagot, sem más ropogtatni valót, sem pedig reszelt parmezánt vagy társait nem tettük hozzá. Hozzávalói: 20-30 db kissé felaprított medvehagyma levél, extra szűz olívaolaj, kevés só és bors. A leveleket először megmossuk, majd konyharuhán felitatjuk a rajtuk maradt nedvességet. Egy ollóval nagyobb csíkokra vágjuk, hozzáadjuk az olajat, fűszerezzük és pürésítjük. Ha szeretitek érezni a kicsit durvább darabokat, rövid, ha teljesen apró változatot szeretnétek, úgy pedig hosszabb ideig pürésítsétek. Jól zárható üvegben, hűtőszekrényben ajánlott tárolni, és szinte mindenhez jó!

Tipp: Írtam már, hogy felhasználásának szinte csak a képzeletünk szabhat határt, mégis kissé meglepődtem, mikor a párom egy este, munka után medvehagymás zsemlyegombóccal kínált. Ehhez pedig nem kell más, mint a növény leveleit fél centis csíkokra vágni, és a hagyományos zsemlyegombóc tésztájába dolgozni, majd pedig kifőzni. Bizton állítom, hogy kreatív megoldás, és nagyon finom!