Menüpontok

2011. március 21., hétfő

Andrássy-ízek a Gabriella-Majorban

Szimpatikus kis gazdaságot fedeztem fel a múlt hónapban. Éppen házi készítésű, jó minőségű gyümölcslekvárok után kutakodtam, mikor ráleltem a festő kis borsodi cég honlapjára. Az elhelyezkedés, a történet, végül maga a termékkör megízlelése után döntöttem, hogy ezt a példaértékű történetet közreadom. 


A mai, modern Gabriella-Major és az egykori, történelmi Andrássy család tőketerebesi uradalma között első látásra nincs összegfüggés. Pedig a 2007-ben Sajóvelezden, a szlovák határ közvetlen közelében alapított major mintáját az egykori grófi uradalom adta.
A Majorság megtervezésénél a régi uradalmi gazdaságok logisztikáját vették alapul, amelyben a feldolgozásánál a mellékterméket, valamint a megmaradt hulladékot is új termékek előállítására használják fel. A zöldmezős beruházás első üteme 2008 nyarára fejeződött be, a megye legmodernebb gyümölcsfeldolgozó üzeme azóta készíti az Andrássy-féle  étrend-kiegészítőit, gyümölcslekvárjait, -krémeit, gyümölcs- és fűszermag olajait.

Az üzem építési területének kiválasztásakor figyelembe vették a térség adottságait, a mai napig törekednek rá, hogy a kiváló minőségű áruk a lehető legrövidebb időn belül az üzem területére kerüljenek. Olyan történelmi gyümölcstermő helyekkel állnak kapcsolatban, mint Gönc, Abaújszántó, Boldogkőváralja, Borsodszirák, Tokaj, ahol a gyümölcstermesztés évszázadokra tekint vissza. A kihívás, az igazi érdem azonban egy jól működő, a mai piaci viszonyok között is helytálló gazdaság létrehozása, új és hosszú távú munkahelyek megteremtése ebben a halmozottan hátrányos kistérségben.

A Gabriella-Major termékei négy részre különülnek. Bár kétségkívül nagyon fontosak az étrend-kiegészítők is, én azonban az oldal miatt elsősorban a további három csoport gasztronómiai értékeit szeretném bemutatni. 
A vállalkozásnál természetesen az alap, a legfontosabb kritérium, hogy a térség termelőitől származó, csakis válogatott, legjobb minőségű, egészséges gyümölcsöket használják fel. A válogatás és mosás után az alapanyagok felhasználásakor a cél a legteljesebb gyümölcstartalom kinyerése. Alapvető, hogy a készülő termékek mesterséges színező és aroma anyagokat nem tartalmaznak, azokban csak a természetes cukortartalom, esetenként más-más mértékben gyümölcscukor, valamint C-vitamint található, ami a jobb ízhatás és a gyümölcs színének megőrzése érdekében kerül az üvegekbe.
Amiről még nem nagyon esett szó – lévén még nem kerültek forgalomba –, a major pálinkakészítéssel is foglalkozik, hiszen a gyümölcsöket, illetve melléktermékeit kiválóan tudják használni a készülő nemes italok cefréinél. A Széchenyi pálinkák remélhetőleg hamarosan kóstolhatók-vásárolhatók lesznek.


Lekvárok esetében a szőlő, a fahéjas szilva, a málna, a fahéjas kajszi- és a szeder adja a kínálatot, ez utóbbit személyesen is sikerült megkóstolnom. A lehengerlő gyümölcstartalom már akkor érezhető, ha lecsavarjuk az üveg fedelét. Mély, nagyon koncentrált színanyag, a gyümölcsre jellemző illatok és ízek dominálnak mindvégig. A természetes édességet jól ellensúlyozza egy kis keserédes, már-már pikáns utóíz.
A gyümölcskrémek esetében sárga muskotály, kékszőlő, rumos meggy, piros ribizli, meggy fahéjjal, fekete ribizli, fekete bodza zöldborssal jelenti a sort, melyből a fekete ribizlihez, a meggyhez és a fekete bodzához volt szerencsém. A meggyet ugyancsak a kirobbanó koncentráltság jellemzi. Itt is érezhető egy kis kesernye, ehhez a jegyhez, valamint a gyümölcs természetes ízéhez jól illik a kevés rum és fahéj. A fekete ribizli átható, illata után kevés citrusos pikánsság és enyhe kesernyés, csokoládés ízjegy volt érezhető. A sorban talán a legegyedibb, legkoncentráltabb a fekete bodza, melyet zöld borssal tettek még egyedibbé. Ez is alapvetően kesernyés és gyümölcsös, az édesség csak harmadlagos szerepet játszik.
A szederlekvárt és a meggy gyümölcskrémet alapvetően reggelikhez, uzsonnákhoz tudnám elképzelni, de szólóban is igen érdekes a fogyasztásuk. Más a helyzet a fekete ribizli és a fekete bodzakrém esetében. Én ezekkel nagyon szívesen főznék, az első jól illene libához, kacsához, míg a másodikat őz, szarvas vagy vaddisznó húshoz használnám fel. Némi kis keleti fűszerrel nagyon jó chutney-alapot szolgáltatnak, de a sütés végső stádiumában bekenhetjük vele a húsok külső felületét is.

A cég másik fontos profilja a gyümölcs- és fűszermag olajok készítése. A gépek által különválogatott magokból hidegen préselt nemes olajok készülnek, amelyek ugyancsak gazdagítják az étrend-kiegészítők piaci választékát, egyben tökéletes alapanyagul szolgálnak különböző kozmetikai szerek készítéséhez. A préselés után megmaradt olajpogácsák versenylovak takarmány-kiegészítőjeként is felhasználhatók. 
Az így készülő bodza-, szeder-, málna magolaj mellett aranylen-, kapormag- és sáfrányos szeklice olaj készül.
Utóbbi kettő megkóstolása megint nagy élményt jelentett. A kapormag olaj mélyzöld színe nekem első látásra a tökmagolajat idézte. Koncentrált illat és íz, benne a kapor minden jellegzetessége. Kifejezetten kesernyés utóíz jellemzi. A szeklice színe valahol az olívaolaj és a lenolaj között található. Ugyancsak karakteres, de nem annyira erőteljes, mint a kapormag.
Ezek az olajok hihetetlen minőséget biztosítanak a felhasznált alapanyagoknak, húsoknak, salátáknak, leveseknek. A sütés-főzés esetén az olajok nem veszítik el rugalmasságukat és nem termelnek káros anyagokat. 

A Gabriella-Major filozófiáját, termékeit megismerve mi mást ajánlhatnék, mint persze azt, hogy Ti is kóstoljátok meg ezeket az eredeti ízeket, melyeket persze megrendelhettek, beszerezhettek a cégtől is, aztán ha Sajóvelezden jártok, tán még a majorba is beleshettek. De addig is álljon itt egy kedvcsináló videó.