2011. május 26., csütörtök

Mas Rabell - Gasztro gyöngyszem Katalóniában

2007 szeptember közepén ért az egyik legteljesebb élmény, mely egyébként egész katalán utunkat jellemezte. Vagy fél napot a Bodegas Torres-nél töltöttünk, és abban a szerencsében, megtiszteltetésben volt részünk, hogy meghívtak minket a pincészet Mas Rabell birtokán található – azonos nevű – éttermébe. 

A hely tipikus katalán vidéki környezetben, jó tízperces autóútra fekszik a pincészet Villafranca del Penedés mellett található székhelyétől. Amerre csak kanyargunk szőlősorok, szépen megművelt veteményesek szegélyezik az utat. Egy kedves ismerősöm gondolatai jutottak eszembe, aki volt olyan szerencsés, hogy számtalan Michelin-csillagos étteremben járt, s elmesélte, a legnagyobb élmények olyan helyeken érték, ahol szinte csak göröngyös földúton volt megközelíthető a hely.
A lenyűgöző panorámájú, hegyekkel és szőlővel körbevett XIV. században épült, de gyönyörűen rendbe hozott farmépület - mely a Sant Martí Sarroca kastély lábánál fekszik - adott otthont ebédünknek. 

Belépve kellemes hangulat, tipikus mediterrán színek, életteli nyüzsgés fogadta csapatunkat. Ettől kissé meglepődünk, hiszen az ide tartó úton közölték velünk, hogy az étterem külső látogató részére nem nyitott, kizárólag a pincészet kiemelt vendégei, üzleti partnerei és – igen, van ilyen – az újságírók részére tart nyitva. Más, földi halandó számára is nyitva tartó vendéglő valószínűleg irigykedhetne ilyen vendégjárásra. A tulajdonosok is büszkék a helyre, hiszen 2006-ban elnyerte a "Wine & Spirits" Magazin legjobb spanyol étterem minősítését. Sergi Millet vezető séf minden egyes nap kedvének, kreatív hangulatának és persze az évszaknak megfelelő menüt állít össze. Csak friss és főleg a közeli konyhakertben lévő organikus alapanyagokat használja konyháján, amit lehet az étterem mellett, maguk termelnek meg. Van itt saját paradicsom, uborka, paprika, saláta, burgonya, és ami talán még inkább fontos, rengeteg fűszernövény. A konyha művésze minden nap egyetlen menüt főz, ami lehet három- vagy négyfogásos, és azon a napon mást nem szolgálnak fel.      
Az ebéd erejéig csatlakozott asztaltársaságunkhoz ifj. Torres is, így a borokat a legelső, hiteles kézből, természetesen hozzáértő bemutatás mellett kaptuk.

 

Első fogásként friss, hagymás-sajtos paradicsomsalátát kóstolhattunk különféle sajtokkal, a 2006-os "Nerola Xarel.lo”-val, mely a Torres család új generációjának  bora.  Könnyű, friss fehérbor, illatos, sok citrus jellemzi, pici pörkölési aromával. A remek saláta után egy nagyon finom katalán specialitás következett, az ördöghal fokhagymás-gombás raguval, hozzá egy 2005-ös “Atrium” nevű vörösbort szolgáltak fel. Itt kissé megdöbbentünk, mert a borban egy száz százalék merlot-t tisztelhettünk, s kissé hitetlenkedve néztünk egymásra, mondván: biztos jól gondolták?  Igen, a merlot kiválóan illett a halhoz, a hosszú utóízű, intenzív fajtajellegű, érett, gyümölcsös bor és az étel remek harmóniát adott.
Közbenső fogásként háromféle katalán sajt következett a 2000-es “Grans Muralles” párosításával. Komplex, nagytestű, fűszeres, gyümölcsös, hosszú potenciállal rendelkező bort ismertünk meg, mely monastrell, garnacha tinta, garró, samsó és cariñena szőlőfajtákból állt.
Jól csúszott a kecske-, juh- és tehéntejből készült sajtremekekhez, melyek – talán itt mondani sem kell – természetesen helyiek, és egy környékbeli farmról származnak, ahol minden kézműves módon készül. Végezetül fehér csokoládé mousse-t szervíroztak, egész kis málnás támogatással, és ami talán még fontosabb a “Moscatel Oro” desszertborral. A mousse textúrája, légiessége érdekes kontrasztot adott a közepesen mély, borostyánkő színű, kiváló fajtajellegű borral.
 
Befejezésül megkóstoltuk a kávéjukat, az 5-10- és 20 éves brandyjükkel “megbolondítva”. A párlat 1996-ban, 2006-ban és 2007-ben is elnyerte a világ legjobb brandyje címet. Az elegáns, fűszeres ital először spray formában (mellyel pont annyit szórunk kávénkba, hogy csak a kellemes aromát élvezzük), majd klasszikus, szép kelyhekben is felkerült asztalunkra. Az élményektől hajtva, minden túlzás nélkül fejeztük ki őszinte hálánkat Miguel Torresnek, és hozzátettük még, hogy az étterem abszolút esélyes egy Michelin-csillagra. Tőlem biztosan megkapta!

Menüsor:
-Nerola Xarel.lo 2006 - Ensalada de Tomate con Queso 
(Hagymás-sajtos paradicsomsaláta)
 -Atrium 2005 - Rape con Salsa de -Setas y Cebollitas  
(Ördöghal fokhagymás-gombás raguval)
 -Grans Muralles 2000 - Quesos Catalanes
(Katalán sajtok)
-Moscatel Oro - Mousse de Chocolate Blanco
(Fehér csokoládé mousse) 
-Café Express, Brandy Torres 20



Sergi Millet: Arroz negro con calamares

2 megjegyzés:

  1. Érdekfeszítő írás! Vajon nálunk miért nincs hasonló szervezéssel és színvonalon működő étterem?

    VálaszTörlés
  2. Rosenmayer András2011. május 27. 21:51

    Kedves Kucsmagomba!
    Ehhez be kellene hozni vagy négy évtized lemaradását a gasztronómiában, és persze kellene egy tőkeerős, multinacionális, de ugyanakkor a minőségre kényesen ügyelő pincészet is.

    VálaszTörlés