2014. december 1., hétfő

Magyar Konyha - 2014 december

Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztőjének ajánlója:
"Csak az ostobák nem ínyencek. Az ember úgy ínyenc, ahogy művész, tudós vagy költő. A nyelv ugyanolyan érzékszerv, mint a szem vagy a fül. Ráadásul fejleszthető." (Guy de Maupassant, francia író)

Nem fogják elhinni: ez az első karácsonyi üdvözlőlap. John Callcott Horsley angol  festőművész rajzolta 1843-ban, és tíz példányban élte túl a történelem viharait. Ritkább, mint a bélyegek között a kék Mauritius. Ha figyelmesen megnézik, a mulatozó társaság hátterében egy vidám malac pulykát szeletel. A viktoriánus kor brit polgára szentül hitte, hogy szenteste szárnyast kell enni, mert az "hátrafelé kapar", malacpecsenyét meg az új esztendőben, hiszen a disznó "előre túr". Ha fordítva tesszük: szerencsétlenség. Úgyhogy a röfi kapott egy hét haladékot. Annyit tőlünk is kap. Decemberi számunkban mi is számtalan ünnepi fogást kínálunk (göngyölt pulykacombot, konfitált báránycsülköt, fogas- és pisztrángfilét), ám az új év első napján megsütünk egy egész malacot, ami nem kis kihívás a háziasszonyoknak, ám remek erőpróba. Ha éreznek hozzá bátorságot, lapozzanak a 70. oldalra. Az is jól jár, aki olvasgatni akar. Cserna-Szabó András arról a fergeteges buliról számol be, amelyet a pesti Dalműház fennállásának 130. évfordulója alkalmából a zenedráma hősei rendeztek az Andrássy úton. A Magyar Konyha tudósítóját - jellemző módon -csak Rossini, Puccini és Verdi receptjei érdekeltek. Pál István "Szalonna" családját is a zene és a gasztronómia rokonságáról kérdeztük, és végül abban állapodtunk meg, hogy a jó muzsika pont olyan, mint az igazi falusi konyha: hiteles és megunhatatlan. Egyszerű falusi vendéglő konyhájában kezdte a főzést Carme Ruscalleda is. A katalán séf ma az egyetlen nő a világon, aki hét Michelin-csillaggal büszkélkedhet. Külön a Magyar Konyha kérésére készített három könnyű és mesés fogást. A Pannonhalmi Bencés Főapátságról két anyagunk is szól. A híres fűszerkertről, a fák, füvek titkairól Hortobágyi T. Cirill atya, biológus paptanár mesél, Gyurik Gábor, a Viator étterem séfje pedig elmondja, miként lett a fűszerek szerelmese. Ha van kedvük hozza, az ő menüsorát is lefőzhetik.
Terítékre kerül még (Édes élet címmel) a cukor története. Elmondjuk, hogy véleményünk szerint melyek Budapest legjobb teázói, melyek voltak az elmúlt év legjobb gyöngyözőborai és pezsgői, bemutatjuk Lamine és Simone Kabát, az almáskeresztúri svájci-afro-magyar házaspárt, akik az elhagyott zsákfaluban kecskét tenyésztenek. Ellátogatunk az aszúkirálynak is nevezett Szepsy Istvánhoz, meséljen gyermekkora karácsonyairól és boros reményeiről, s végül még a szépen terített karácsonyi asztalról is beszélgetünk Szeleczky Ildikóval. Decemberi étlapunkon újévi fogások is szerepelnek. Kardamomos-csokoládés minipalacsinta, sütőtökrém leves mézespuszedlis túrógombóccal, roppanós citromtekercs. Várvizi Péter, a Larus étterem séfje különleges szilveszteri falatkákat, Nagy Anna sós-édes tökmagos desszertet, Saly Noemi pedig - Spájz című rovatában - pöttyös körtét és gyömbéres banánlekvárt készített. Az ember persze nemcsak ételt készít, hanem számvetést is. A december az adventi várakozás és a fogadalmak hónapja. Az erkölcsi tartalmú ígéretekkel most nem foglalkoznék. Ezt rábízom ki-ki lelkiismeretére. Ami azonban a kulináris fogadkozásokat illeti, azokhoz hozzátennék valamit. Kedves olvasóim, nem az hizlal, amit karácsony és újév között eszünk meg. Hanem az, amit újév és karácsony között.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése