2011. június 26., vasárnap

Manhattan

A most bemutatásra kerülő kevert ital az aperitifek, az étkezés előtti italok körébe tartozik. Ennél azonban jóval többről van szó: egy olyan klasszikus, mely a közvélekedés szerint, már a legkorábbi koktélok között is megtalálható volt, mikor 1862-ben megjelentették az első, kevert italokról szóló könyvet. Sőt egyesek odáig merészkednek, hogy a legősibb koktélnak kiáltsák ki.

A legendák szerint ezt a klasszikust is Jerry Thomas, minden mixerek őse alkotta, az viszont egészen biztos, hogy a Bartenders Guide-ban először ő írta le receptjét. „Professzor” Jerry Thomas – ahogy később a szakirodalomban nevezték – mixerek egész generációit tanította, s a századelőn Mix-Show-jával nem csupán az Államokban, de Európában is körutazásokat tett, így az Óvilág is megismerkedhetett az új szokásokkal. Thomas akkoriban sajátos, művészi módszerekkel készítette a koktélokat.  Mindkét kezében poharat tartott, és az összekeverendő italokat többször egymás után áttöltötte egyikből a másikba. Ám nem úgy tette ezt, ahogy ma általánosan elképzeljük, hanem hatalmas ívben és egyre növekvő, a kartávolság maximumát is elérő messzeségből. Bemutatóinak csúcspontja, az ugyanezzel a módszerrel egy pohár égő whiskyből és egy pohár vízből elsötétített teremben kevert Blue Blazer Punch volt. A kísérteties jelenség sikere természetesen nem maradt el.
Ha már Jerry Thomasnál járunk, érdemes megemlíteni, hogy mai szemmel mennyire „ős” korban élt. A sokat emlegetett Bartenders Guide például hetven punch és csak tizenkilenc koktélreceptet tartalmazott. Napjaink italkönyvei már akkor is ódivatúnak tűnnének, ha megfordítanák az arányokat.

Ez az érdekes kis kitérő ugyan nem kapcsolódik szervesen a Manhattan koktélhoz, mindenesetre elárul valamit születésének körülményeiről, az akkortájt uralkodó divatról. Ma már egészen biztos, hogy a Manhattan sem kerülhetett volna be a klasszikusok közé, ha nem lehetne, szinte ezerféleképpen variálni. Mi most ugyan „csak” négyféle változatot ismertetünk, a valóságban viszont a felsorolásoknak szinte csak a fantáziánk szabhat határt. Elképzelhető, hogy a keserű angostura helyett kedvenc likőrjeinkből teszünk bele egy keveset, de bármelyik vermut, bármelyik whiskyvel keverhető, s akkor már meg is teremtettük az alapokat. Még egy érdekesség: ha skót whiskyvel keverjük a Manhattant, akkor az már Rob Roy lesz. Azt sajnos nem tudjuk, hogy mi a helyzet akkor, ha ír whiskyvel bonyolítjuk a sort. Sajnos még nem ismerünk olyan szabadsághőst, akiről el lehetne nevezni a változatot, de ha Önök tudnak ilyet, akkor ne habozzanak, írják meg nekünk.

Történelmi változat 1862-ből
2 öntet Curaçao vagy Maraschino
3 öntet angostura
1 pony (3cl) Rye Whiskey
1 borospohár vermut (ízlés szerint)

Shakerben jéggel rázzuk össze, szűrjük bordói  borospohárba, és negyedbe vágott citromkarikával szervírozzuk.

Manhattan Dry
1 öntet angostura
2 cl száraz vermut
4 cl kanadai whisky

Keverőpohárban jégkockákkal keverjük össze és szűrjük koktélospohárba.

Manhattan Medium
1 öntet angostura
1 cl piros vermut
1 cl száraz vermut
4 cl kanadai whisky

Manhattan Édes
1 öntet angostura
2 cl piros vermut
4 cl kanadai whisky


Fotók: cocktailsatthecove.blogspot.com, mixshakeandpour.com

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése