2011. szeptember 14., szerda

Bécsi krumplisaláta

Így fest tálalva...
Kezdjük talán ott, hogy a krumplisalátát mindenki ismeri, ki így, ki úgy. Van, aki a kiflikrumplira esküszik, míg másnak, jó a hagyományos. Egyesek rövid, mások hosszabb lével készítik. Na, itt az ideje, hogy kicsit megnézzük, hogyan is készítik ezt a csemegét a szomszédban, Ausztriában, ugyanis bármily’ meglepő, onnan ered.

Nálunk gyerekkoromban igen gyakran előfordult, hol a kiflikrumplis, hol a hagyományos változatban,, attól függően, hogy mit lehetett kapni a boltban vagy a piacon. Egy valamiben azonban mindig megegyezett: hosszú lével készült. Sokáig el sem tudtam képzelni, hogyan tudják ezt páran köretként fogyasztani, mígnem sikerült kijutnom Ausztriába, és ott közelről láttam egy egészen más formáját.
A sógoroknál egyszerűen csak Bécsi salátaként is ismerik. Igen gyakori, hogy a hagyományos Bécsi szelethez (készüljön akár sertésből, vagy borjúból) ezt rendelik, sokak szerint innen is származik elnevezése. Sokszor standard módon ez a körete a jó rántott húsnak, de igen gyakran előfordul, hogy az osztrák polgár akkor is ezt rendeli, ha mondjuk megpróbáljuk kedvenc husikáját, valami más garnírunggal tálaltatni. A dolog érdekessége, hogy a Bécsi szelet (bundázott, majd zsiradékban megsütött) nem is Ausztriából, hanem eredetileg Olaszországból származik, mindegy ezt már ne bolygassuk.

Hozzávalók:
1 kg kifliburgonya (hagyományos is lehet), 2 fej lilahagyma, 5-6 evőkanál fehérborecet, só, bors, 1 evőkanál mustár, 2 evőkanál olívaolaj, 1 kiskanál porcukor.

A lilahagymát apróra vágjuk, kissé megsózzuk. A krumplit héjában megfőzzük, és még melegen meghámozzuk, karikákra vágjuk, sózzuk, borsozzuk, aztán összekeverjük a hagymával, de óvatosan, hogy ne törjön. Egy másik tálban elkészítjük a levet: olajban elkeverjük a mustárt, kevés sót, a borecetet és a porcukrot, ezt az öntetet öntjük a salátára. A lényeg, hogy rövid levet készítsünk, és mire a saláta lehűl, szinte krémes állagú legyen. Jó néhány órára hűtőbe tesszük, de akkor az igazi, ha egy teljes éjszakát tanyázik a frigóban. Tálaláskor feldobhatjátok egy kis apróra vágott uborkával és kaporral. 
Klasszikusan persze rántott húsokhoz való, de szerintem sok mindenhez illik. Nagyon jó társa a sütőben sült oldalasnak és este, akár magában, mondjuk egy pohár bor mellett is ideális vacsora lehet, persze főleg nyáron.

Tipp: Ennek a salinak sok változata van. Bajorországban a mustár helyett tesznek bele frissen reszelt tormát, és kiegészítik egy kis apróra vágott, pirított húsos szalonnával. Steiermarkban előfordul, hogy kevernek bele pirított tökmagot és közvetlenül fogyasztás előtt meglöttyintik egy kis tökmagolajjal.

2 megjegyzés:

  1. Azért ha valaki ismeri az osztrák változatot, ne reménykedjen benne, hogy itthoni alapanyagokból sikerül valami hasonlót készítenie ! Hacsak...
    Hacsak nem vesz hozzá osztrák mustárt (és az sem mindegy, hogy az melyik), mivel ezek ízvilága igencsak eltér a mi "Globusos- Ubiveres" erősen nátrium benzoátos ízeinktől. És nem árt mediterrán fehér hagymával készíteni.

    A csöppet kiöblített, megvágott, olajjal és apróra vágott fehér hagymával kevert hordós káposztával is lehet vegyíteni. Na ez igazán "pásszol" egy kis "Kümmelbraten"-hez, vagyis fiatal süldő bőrös hasa aljából (kolozsvári) készített, köményes, fokhagymás kemencés sülthöz. Bármennyire is sógoros ez a sült-köret kreáció, a jó magyar "savankás" rizling ugyancsak vígan ölelkezik ezzel az étellel...Hacsak nem egy kis Zöld Veltelini, de az nehogy már az acéltartályos egyen élesztőízű tucat burgenlandi legyen, hanem inkább valahonnét Harka körül, és járjon biza fahórdóban...

    VálaszTörlés
  2. Igazán jól írsz Prisztóka...
    Ja, csak nem kell abból kiindulni, hogy mindenki Glóbus-os, Univeres ízeket használ. Egyébként én kipróbáltam itthon is a krumplisalátát. Jó lett!!!

    VálaszTörlés