Ilyentájt ősszel érdemes úgy járni az erdőket, mezőket, ligeteket, hogy jól nyitva tartjátok a szemeteket. Az ősz egyben néhány bogyós gyümölcs szezonja is, így már türelmetlenül vártuk, hogy mikor csípi meg az első dér a kökényt és a csitkét.
Egy hosszabbra, pihenősebbre nyúlt hétvégén azon kaptuk magunkat, hogy friss levegő és erdő után vágyakozunk. Nosza, „felpakoltuk” hát magunkat, meg a csemetét, és meg sem álltunk a lakásunktól mintegy fertály órára lévő kökény és csitke-lelőhelyig, melyet néhány héttel azelőtt, már kiszemeltünk magunknak.
A kökény áprilisban virágzik, termését október-november környékén gyűjthetjük. Ehető vadnövényként tartjuk nyilván, nálunk sokáig elsősorban gyógyhatása miatt volt népszerű. Más országban használják gin- és likőrkészítésre, de igen finom lekvár is készíthető belőle. Mivel itt a libaszezon, én úgy gondoltam, hogy egy különlegességet, csatnit készítek belőle.
Csatni, catni, chutney…
A csatni egyre népszerűbb idehaza, én körülbelül tíz esztendővel ezelőtt találkoztam vele, méghozzá, ha jól emlékszem sárgabarackos formában. Ez a különleges mártás-szósz-ízesítő, hívjuk bárhogyan is, Indiából származik. Fő jellemzője, hogy édes, mint egy lekvár, de egyben savanykásan fanyar, fűszeres, enyhén csípős is. Nem olyan híg, mint egy mártás; darabos, nem pedig krémszerű, mint egy püré. Zöldségből-gyümölcsből főzik, ecettel-cukorral tartósítják, inkább elteszik, mint frissen tálalják. Hidegen szokták fogyasztani. Indiai eredetű, de az angolszász világ régen a magáévá tette, és egyre terjed tovább. Eredetileg mangóból és más trópusi gyümölcsökből készül, hagymával, mazsolával, de ha megértjük a filozófiáját, helybéli alapanyagokból is főzhető kiváló csatni. Érdemes kísérletezni!
Bár eredetileg mangóból és más trópusi gyümölcsökből szokták főzni, de a honi konyhába is könnyedén beilleszthető: vadhúsok mellé áfonya helyett, főtt marha és egyéb leveshúsok mellé torma, mustár, paradicsomszósz helyett. Készülhet sütőtökből, sárgabarackból, narancsból, szilvából, körtéből… s a felsorolásnak szinte csak a képzeletünk szab határt.
Kökényből készült csatnim, a következő alapanyagokból készült:
kb. 20 dkg kökény,
1 ek. barna cukor,
1 kk. chili,
1 kk. kurkuma,
3-4 kisebb darab fahéj,
néhány borókabogyó,
pár darab szegfűszeg
1 csipet só
szárított citromhéj
A kökényt tegyük egy lábasba, adjuk hozzá a barnacukrot, a kurkumát, chilit, az őrölt fahéjt, a borókabogyót és néhány darab szegfűszeget. Főzzük körülbelül 20 percig, így a kökény kinyílik, és ki lehet szedni a magokat. Ez nem kellemes és főleg nem túl egyszerű feladat, de elengedhetetlen, ha élvezni szeretnénk a csatnit. A végén sózzuk, és kóstolással ellenőrizzük, hogy ízei harmonikusak. Akkor jó, ha kellemesen fűszeres, édeskés, fanyarkás és kicsit csípős. Ha szeretnétek eltenni, úgy tisztára mosott befőttes üvegekbe töltsétek, rögtön, amíg még forró és, azonnal zárjátok le, majd állítsátok a tetejére úgy öt percig. Így tartósítószer nélkül lehet tárolni hosszú ideig.
Csatnis hetünk van, nagyon jó! :-)
VálaszTörlésMintha csak a kökényre találták volna ki a "műfajt". Magas savtartalma, fanyar íze miatt, az ecetet el is hagyhattad....
Gratulálok, a kitartó magozáshoz még inkább!
Köszi Zsolti!
VálaszTörlésJól látod, ecetet nem is használtam, mert így is elég fanyarkás volt. Eredetileg gondolkoztam egy kis vörösbor és/vagy balzsamecet használatán, de végül örülök, hogy így döntöttem!