François Chartier - Az ízek harmóniája

Közeledik a karácsony, s ez sok mindenben érezhető. Különösen igaz ez a gasztronómiai könyvek területére, hisz gondoljunk csak bele, még a szűkölködő családoknál is megpróbál valami finomat, különlegeset varázsolni a ház asszonya (vagy ura). Tehát jó alkalom arra, hogy egy kis gasztro-könyv kerüljön a fa alá. A következő egy hét alatt több különböző könyvet is ajánlok, mert olvasni még mindig jó és hasznos… Most az Alinea kiadó csomagjával kopogtatott a postás, benne pedig három, igen jó könyv lapult.

François Chartier - Az ízek harmóniája komoly mű, ezt már leszögezhetjük az elején! 

A szerző több mint húsz esztendeje kutatja az ételek és italok összetevőit, miközben ír, szaktanácsadóként dolgozik, szóval sűrűn telnek hétköznapjai. Nem egyszerűen borhoz ajánl ételt és fordítva, hanem a gasztronómia mögött rejlő molekuláris hatásokat mutatja be. Étterem- és konyhafőnökök, szakácsok, sommelier-ek, felszolgálók tanulmányaihoz hozzátartozott eddig is, hogy a gondolati vagy gyakorlati harmonizálásból kiindulva párosítsanak ételeket és italokat. Viszont az elmúlt tíz-tizenöt évben gasztronómiánk gyökeresen megváltozott! Sok új technológia, új vagy újból felfedezett alapanyagok, a fúziós konyha és persze az állandó innováció azok, melyek az új útirányt jelzik. Mi a fino és az oloroso, mi a kapszaicin, milyen kapcsolat van az eper és az ananász között, mi a közös a menta és a sauvignon blanc illat- és ízjegyeiben, miért illenek a sajtok többségéhez a fehérborok, vagy még egy érdekes kérdés: milyen az összefüggés a tölgyfahordó és a grillezett vörös húsok között? Olyan kérdések és válaszok ezek, melyek sokszor alapjaiban határozzák meg az ételek és italok párosítását.

Rendkívül érdekes, formailag is élményt nyújtó, de ugyanakkor szórakoztató könyv, ám szerintem inkább gyakorló szakembereknek, mintsem kezdő szakácsoknak vagy háziasszonyoknak ajánlható. Rengeteg információt ad át, ezért fontos kiemelni, hogy valószínű sokan nem fogják egyszerre befogadni a tartalmat. Érdemes jól megfontolni és nem utolsó sorban kipróbálni a tanácsokat, tehát kóstolni-párosítani, és megint csak kóstolni-párosítani. Szerintem így lesz igazán értelme a könyvnek, s ezáltal elkerülhetitek azt is, hogy pusztán egy elméleti kézikönyv maradjon a polcon. Attól azonban mégis tartózkodnék, hogy szakkönyvnek minősítsem, inkább maradjunk annyiban, hogy szinte önálló kategória.

Itt rendelhetitek meg: www.alinea.hu