2012. március 19., hétfő

Medvehagyma-kikelet

Tavaly tavasszal végérvényesen beleszerettünk a medvehagymába! Én személy szerint nem nagyon ismertem, sőt a feleségem szülei, nagyszülei sem szedték. Pedig feléjük járva ilyentájt már messziről illatozik az erdő.

Március 10.-i helyzet
Akárhogy csűrjük-csavarjuk a dolgot, medvehagyma téren elkezdődött valami. Az idei – szerintem igencsak hosszúra nyúlt – télen, már nem győztem tervezgetni azokat a recepteket, amiket majd ebből a nagyszerű, természet adta hozzávalóból készíthetünk. Aztán végre elérkezett a tavasz is, s mi azon kaptuk magunkat, hogy hétről-hétre medvehagyma után kutatjuk az erdőt.
A szürke télies, ködös napokban úgy próbáltam készülni a szezonra, hogy elővettem a gondosan beszerzett „komoly” évszázados szakács szakirodalmat, hátha ott találok valami fogódzót. De tévedtem! Sem Simainál, sem Czifraynál, de még Dobosnál sem akadtam medvehagymára. No, sebaj, annyit kiderítettem, hogy osztrák szomszédainknál is ismert és kedvelt csemege. Ott Bärlauch, knoblauchspinat, waldknoblauch néven fordul elő, de örömmel gyarapítottam a tavaly megismert hazai elnevezéseket a kígyóhagyma, poroszhagyma, sajamás, salamás, sarima tagokkal is.

A március 16.-i állapot
Lakhelyünkhöz közel március 10-én láttunk először kis leveleket – elszórtan és csoportosan -, épphogy csak kidugták, zöldülő képződményeiket a földből.  Már akkor megmutatkozott intenzitásuk, kóstoltunk is rendesen, de még persze nem voltak alkalmasak a gyűjtésre. Hat-hét nappal később viszont már egész más állapotokkal találkoztunk. A rohamléptekben beköszöntő igazi tavasz, a meleg napok meghozták a várva-várt eredményt. 16-án már komoly nagyságú, ugyancsak friss és intenzív leveleket találtunk, s a begyűjtött első adagból már főztünk is, méghozzá egy medvehagyma mártásos spagettit.

A medvehagymát megmostuk, szűrőn lecsepegtettük, majd felaprítottuk őket, éppúgy, mintha petrezselymet vágnánk össze. Közben feltettük főni a spagettit, és serpenyőben kevés vajat hevítettünk. Erre dobtuk rá a felaprított medvehagymát, és éppen csak egy kicsit megpirítottuk. Só, őrölt bors került rá, majd a tészta főzőlevével kikevert tejfölt is hozzáöntöttük. Néhány percig még együtt rotyogott, majd el is készült az igen egyszerű, de nagyon finom mártás. Fontos, hogy a medvehagyma így is megőrizze ropogósságát. Reszelt sajttal együtt fogyasztottuk.
Várjuk mindannyiótok tapasztalatait, hozzászólásait, esetleg recept ötleteit medvehagyma ügyben!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése