Máj, amit megkívánsz III.

Ezt az ételt még november utolsó napjaiban készítettem, mielőtt elindultam volna a hegyekbe. Bár nehezen tudnék választani a májas megnyilvánulások közül, mert igazából mindegyik nagyon jól sikerült, mégis úgy érzem talán ebbe sikerült a legtöbb egyediséget belecsempészni. Mivel ez már a harmadik étel volt, amit a sertésmájból készítettem, most egy időre biztosan leállok.

Az első variációt tán leginkább meleg előételként lehetne aposztrofálni, míg a másik, s ez is a főétel kategóriában induló „versenyzők” csapatát erősíti. Egyébként azért is húz ehhez a fogáshoz egy kicsit jobban a szívem, mert olyan köretet sikerült adni mellé, amely nemcsak feldobta, de érzésem szerint elő is csalogatta az ízeket. Ez pedig nem más, mint egyik legújabb kedvencem a csicsóka.

Annak, hogy közzéteszem harmadik májas ételemet, más apropója is van. Már korábban is hallottam róla, hogy a tiroli konyhában nagyon népszerű a sertésmáj, arra azonban nem számítottam, hogy itt szinte minden étterem vagy vendéglő étlapján megtalálható a Tiroli Sertésmáj, igaz mindenhol kicsit másképp. Egyébként nem nagy művészet, egyáltalán nem bonyolult étel, csak jó minőségű alapanyagok (ez otthon sem árt) és finom, lehetőleg kis családi gazdaságból származó, eredeti tiroli szalonna kell hozzá. De ne szaladjunk ennyire előre, hiszen erről majd még írok egy keveset.

Máj mustármártással és héjában sült csicsókával

Az előkészületeket szerintem szükségtelen újból elismételnem, talán csak annyit, hogy itt is előzőleg tejbe áztattam a májat. Elhagytam viszont a lisztbe hempergetést, mert szerintem ehhez az ételhez valahogy nem illik.  A sertésmájat nagyjából akkora szeletekre vágtam, mintha resztelt májat készítenék, majd a szeleteket olívaolajon hirtelen megpirítottam. Mikor már majdnem készen volt egy kis majoránnával és frissen őrölt borssal fűszereztem. Két evőkanál jó minőségű mustárt egy deciliter hús alaplével és egy evőkanál tejföllel együtt simára kevertem. A sütés végén a mustármártást a májhoz adtam, az egészet összeforraltam, s mint mindig, csak ilyenkor sóztam.

Két szép darab csicsókát jó alaposan megmostam, hosszában kettévágtam, így sütöttem meg héjában. Az elkészült májra és a tányér szélére is reszeltem a szarvasgombából, és együttesen tálaltam őket. A szarvasgomba karakteres íze nagyon jól illik a mustárhoz és a máj kesernyéjéhez is.

Ez az étel feltétlen fehérbort kíván, méghozzá egy testesebb, jó minőségű chardonnayban érdemes gondolkozni. S mivel amúgy is aktualitása van, én legszívesebben Légli Ottó Landordját kortyolgatnám az étel mellé.

Jó étvágyat!

Hozzávalók két főre

40 dkg tisztított, előkészített sertésmáj

2 evőkanál jó minőségű mustár

1dl hús alaplé

1 evőkanál tejföl

2 nagyobb csicsóka

1 kávéskanál majoránna

só, bors, ízlés szerint

szarvasgomba