Koktélokról dióhéjban

A koktélok évtizedek óta tartó reneszánszukat élik. Se szeri se száma az ital kultúráját népszerűsítő kiadványoknak, recepteknek, a szórakozóhelyek, éttermek egyik legnépszerűbb italai, egyértelmű volt hát, hogy idővel ezzel a területtel is foglalkozzam.

Érdekes terület az italok világa! Sem bor, sem a pezsgő, sem a röviditalok, de még a sör esetében sem lehet pontosan megállapítani, hogy ki, hol és mikor készítette el az első változatot. Valami nagyon hasonló tapasztalható a koktélok terén is.

A kezdetek

A kevert italok végtelen variációjának csupán az emberi fantázia és a kreativitás szab határt. Alapjaikat nagyban befolyásolja az adott ország nemzeti szeszes itala. Amíg a karibi térségben a rum, Franciaországban a cognac, Mexikóban a tequila, Oroszországban a vodka, addig Skóciában a whisky a meghatározó „alapanyag”. Az elmúlt hat-hét esztendőben ugyan egyre jobban terjednek idehaza is a pálinka-alapú koktélok, de hogy Magyarországot – a koktélok esetében – pálinka-alapú országnak tekintsék, erről bizony még igen korai beszélni.

A báritalok készítése és széles körű fogyasztása az angolszász, mexikói és karibi kultúrához kötődik. Több kezdeti történet ismeretes, melyek a keletkezés körülményeire utalnak. A leleményesebb kutakodók találkozhatnak például egy Coctel nevű királylánnyal, egy-két kakasfarokkal és például egy patikussal. Ezek mindannyiszor kedves kis mesék, azonban létjogosultságukról ma már sajnos nem tudunk megbizonyosodni. Annyi mindenesetre biztos, hogy az első koktél az említett térségben születhetett.

Az Amerikai Egyesült Államokban már igen korán kialakult a kevert italok fogyasztása, a hagyományok egészen az 1800-as évekig vezethetők vissza, ekkoriban jelent meg a Mint Julep és a Collins. Néhány év múlva már puncsoktól „hangosak” az estélyek, kialakulnak az első bárok és ezek a frissítő italok egyre népszerűbbé válnak a városlakók körében.

Az első koktélos könyvet 1860-ban adta ki Jerry Thomas, a New York-i Metropolitanban, akit a mixerek ősének tartanak. Az 1800-as évek vége felé a koktélok lassanként terjedni kezdtek a nagyobb városok előkelőbb bárjaiban. Ekkoriban alkották meg több, ma is népszerű koktél receptjét, mint a Martinit, a Dariquit vagy a Manhattant.

Szesztilalom

A kevert italok szélesebb körű elterjedése paradox módon, az alkoholtilalom idején kezdődött. A nagy szesztilalom nélkül ma valószínűleg sokkal kevesebb ilyen italt ismernénk, hiszen a tilalom hatására a környező országokból megindult és virágzott a csempészet. A bejutott italok azonban nagyon gyenge minőségű szeszként jelentek meg, amit önmagukban alig lehetett fogyasztani, így egymással, vagy gyümölcslével keverték őket, hogy valami elfogadhatóbb legyen az eredmény. A tiltott „fekete” szeszt áruló kocsmákban számtalan módját találták ki a készítési és fogyasztási formáknak, hogy a hatóságokkal el tudják hitetni, hogy azok semmiféle alkoholt nem tartalmaznak. Gyakran előfordult, hogy az ilyen italokat teáscsészéből vagy limonádés pohárból kortyolgatták.

A szesztilalom hatását ma már rengetegen bírálják, arra azonban mindenképpen jó volt az időszak, hogy felfedezzenek olyan kevert italokat, melyek nagy százalékban tartalmaztak gyümölcsleveket, alkoholmentes összetevőket. Ekkor született többek között a Bloody Mary, a Buck’s Fizz, a Corpse River, az Orange Blossom, a Daiquiri, Cosmopolitan és a Martini.

A koktélok népszerűsége az alkoholtilalom végével csak fokozódott, gyorsan népszerűvé váltak Európa nagyvárosaiban is, ahol hamarosan minden előkelő hotel, klub, de gyakran étterem is saját koktélbárral büszkélkedett. A fejlődés azóta töretlen, mind a mai napig újabb és újabb koktélok születnek a Föld minden részén.

Modern koktélok

Az ‘50-es ‘60-as évek Amerikában a vodkától volt hangos. Több híres vodka-koktél, mint a Black Russian, a Moscow Mule, a Harvey Wallbangert és a Soviet, mind ebben az időben született. A ‘70-es években berobbant a mindennapokba Mexikó nemzeti itala a Tequila, mely addig szinte az ismeretlenség homályában létezett. Az ital és a belőle készült koktélok a hippi korszak egyértelmű kedvencei lettek, az eredmény pedig többek közt a Tequila Sunrise, a Margarita és az Icebreaker, de ide tartozik a Zombie is.

A ‘70-es-’80-as években az egészséges életmód és a növekvő turizmus hatására kezdtek előtérbe kerülni a gyümölcsalapú, mérsékelt alkoholtartalmú italok. A Mojito és a Cuba Libre egyértelműen Kubához köthetők, s bár már korábban is fogyasztották őket, de nagy ismertséget úgyszintén ebben az időben értek el.

Készítsünk koktélt!

A kevert italok készítése és a főzés között sok a hasonlóság. A koktélkészítés, akárcsak az ínyenc ételek készítése, különleges alkalom, melynél az alapanyagok beszerzésének igen fontos szerepe van.

A legtöbb háztartásban található valamiféle szeszes ital, azonban, ha biztosra akarunk menni, tudatosan vásároljunk! Ha minőségi italt szeretnénk készíteni, kiváló alapanyagokra lesz szükségünk. A jó minőségű koktélhoz annak minden alkotóeleme jó minőségű kell, hogy legyen, egyetlen rosszabb ital, vagy összetevő is sokat ront az ízen. Így ha például egy nemesebb alkoholtartalmú italt használtok, ne rontsátok el a hatást például egy gyengébb minőségű gyümölcslével.

A legtöbb koktél 1-2 tömény italfajtát, likőrt, esetleg keserűt, gyümölcsöket, illetve néhány gyümölcslevet tartalmaz. Érdemes ízlésünk szerint beszerezni a tömény szeszeket, egy keserűfajtát és grenadine szirupot, amelyek már kellően sok koktél alapját képzik.

Jöjjön most néhány alapvető eszköz, és még néhány fontosabb tudnivaló, melynek birtokában már bízvást elindulhattok a mixerré válás útján.

Shaker

A mixer alapvető eszköze a shaker. Ezt használjuk az olyan italokhoz, amelyek gyümölcsleveket, szirupokat, sűrű likőröket vagy más alaposabb összerázást igénylő hozzávalókat tartalmaznak. Először mindig a jeget helyezzük a shakerbe, majd hozzáadjuk az alapanyagokat.

Poharak

A receptek mellett mindig megadom az azokhoz javasolt pohártípusokat is, de természetesen nem valószínű, hogy rendelkezünk az összes fajtával a Highballtól a Hurrikán-pohárig. Ilyenkor nyugodtan használjuk a legjobban hasonlító vagy a célnak leginkább megfelelő pohártípust. Idővel, ha kedvet kapunk, érdemes lehet különlegesebb darabokat beszerezni.

Jég

A jég talán a legfőbb alkotóeleme a koktéloknak, majdnem mindegyikhez felhasználják. Mindig tisztának, hibátlan illatúnak, ízűnek és frissnek kell lennie. A gyümölcsös italokban szuper a gyümölcslevekből készült jégkocka (pl. narancsléből vagy meggynektárból). Átlátszó italokban igen szépek a jégkockákba fagyasztott bogyók vagy gyümölcsdarabok. Amit nem lehet eléggé hangsúlyozni: sose spóroljunk a jéggel és mindig több legyen kéznél, mint amennyiről gondoljuk, hogy elfogy.

Mértékek

A koktélok elkészítésekor az arányok betartására feltétlenül figyeljünk oda. Ehhez legegyszerűbb jelölt mérőpoharat használni - jobb híján egy feles pohár is megfelel erre a célra. Mindegy, hogy házi feles pohárral vagy profi mércével dolgozunk, amíg egy részt mindig ugyanannyinak választunk. Egy rész nagyjából 25-30ml-t jelent, de igényeinktől (és az adagoktól) függően tetszőlegesen változtathatjuk. Az öntet, mint mennyiség magyarázatra szolgálhat: ez 4-6 csepp folyadékot jelent, nagyjából 1-1.5 kávéskanálnyit.

A koktélokat általában háromféle módon készítjük: shakerben, keverőpohárban, kiöntéssel vagy (legritkábban) turmixban.

Díszítés

Sokat dobhatunk koktéljaink megjelenésén apróbb díszekkel. A legegyszerűbb dekorációk színes szívószálak, narancs-, citrom- vagy lime karikák. Szintén jópofa díszek a színes keverőpálcák, izgalmas megoldás a koktélcseresznye, ananászdarab, mentalevél illetve citromspirál használata, bizonyos koktélokhoz illhet a cukor- vagy sóperem.